„A gyerekek körben leülnek és elmondom a játékszabályt. Mindenki húz egy kártyalapot. Az egyik kártyalap egy varázsvesszőt ábrázol, aki azt húzza, az lesz a varázsló, a többiek a tündérek. Mindenki váltásra a többiek szemébe néz. A varázsló hatalma abban van, ha valakire rákacsint, kővé mered, azaz lehajtja a fejét. Aki észreveszi, hogy ki a varázsló, azt úgy jelzi, hogy felemeli a kezét, a benne levő képzeletbeli varázsvesszőt, de nem árulja el, ki az, mert egyedül nincs elég varázsereje, hatalma megtörni a varázsló varázserejét. Ha három tündér emeli fel a varázsvesszőjét, egyszerre kell rámutatniuk arra a társra, akire gyanakszanak, akit varázslónak gondolnak. Ha nem ugyanarra mutatnak, kiesnek a játékból. Ha eltalálják, ők nyerik a játékot, mert hárman már elég varázserővel bírnak, hogy megtörjék a varázsló hatalmát. Akire rámutattak, kiesik a játékból, akkor is, ha nem ő a varázsló. A játék addig folytatódik, amíg csak hárman maradtak a játékban a varázslóval együtt, így a varázsló varázserejével kővé dermeszti az összes tündért, ő nyeri a játékot.”

Farkas Eleonóra
Célcsoport: 5-9 év