JÁTÉKRA FEL!

Faludi Anita: Két lélek egy test

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Két lélek egy test
  2. A játék pedagógiai célja: Feszültségoldás, kikapcsolódás
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: nincs
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+,14+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Létszámtól függően több csomag ropi
  12. Technikai igény: Szükséges valamilyen felület, ahol a kellékeket el lehet helyezni még a játék előtt, esetleg székek a játék szemlélőinek
  13. Az előkészítés feladatai: A helyszínt rendezzük be úgy, hogy a bútorok (székek, asztalok) ne zavarják a játékosokat, és a nézők mindent jól láthassanak
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Attól függően, hogy milyen ételt (cukor, keksz, puding, stb.) választunk a játékhoz, kistányérokba szedés, elrendezés az asztalon, kendők előkészítése a szemek bekötéséhez
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Először mindenképpen tisztázni kell, hogy ki az, aki csak nézőként szeretne részt venni. Mivel a játék célja a kikapcsolódás, ezért nem szükséges mindenkit tevőlegesen bevonni. Álljunk körbe, amíg a kerettörténet ismertetésre kerül: „Elmentünk kirándulni az erdőbe, de véletlenül egy varázsló területére tévedtünk. Ő nagyon megharagudott, hogy engedély nélkül betörtünk az otthonába, ezért a „két lélek, egy test” átkot szórta ránk. Ez úgy hat, hogy az egyik fél csak a kezét, a másik fél csak a fejét tudja használni. Szerencsére megjelent egy manó, aki tudott adni átoktörő pálcikát, amit meg kell enni ahhoz, hogy újra két testben lakjon a két lélek.”
  17. A játék menete, játékszabályok: Az elhelyezkedés szabadon választott, de fontos, hogy a játékosok ne legyenek akadályoztatva. A nézők egy körön belül szabadon mozoghatnak és „bámészkodhatnak”, esetleg biztathatják társaikat. Az aktív játékosoknak párokat kell alkotniuk. A párok egymás mellett, a párok összetartozó tagjai egymás mögött helyezkednek el. Az elől álló tag hóna alatt a hátsónak ki kell dugnia a kezét. A hátsó ember eteti az elsőt egészen addig, amíg van még ropi a kezében
  18. A játék lezárása: A játéknak akkor van vége, ha az utolsó pár is elfogyasztotta a ropit, és „felszabadul”.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Köszönjük meg a játékosoknak az aktív részvételt, a nézőknek pedig az esetleges bíztatást. Beszéljük meg a játék közbeni tapasztalatokat; Hogyan érezték magukat játék közben? Milyen gondolatok jutottak eszükbe? Jobban érzik-e magukat, vidámabbak-e, mint a játék előtt? A legvégén, amiért ilyen ügyesek voltunk, jutalmazzuk meg magunkat a maradék ropival.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Lehet többfajta étellel próbálkozni attól függően, hogy milyen helyzetben játszunk. Egy gólyaavatón nyugodtan lehet valami „maszatolóssal” is etetni egymást, pl. puding, joghurt, stb. Nehezítés képpen akár a játékosok szemét is be lehet kötni. Illetve versenyhelyzetet is ki lehet alakítani. Ezekben az esetekben szükséges a kerettörténet átdolgozása is.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Előfordulhat, hogy a játékvezetőnek konkrétan be kell állítani a játékosok kiindulási állapotát, mert esetleg nem értik meg elsőre (nálam ez előfordult). Továbbá a nézőket lehet biztatni a biztatásra.
  22. Egyéb/megjegyzés: A kipróbált csoportban mindenkinek tetszett a játék. Az átokkal vert diákok végül a jutalomfalatokat is a játék szerinti módon ették meg.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Faludi Anita