JÁTÉKRA FEL!

Dunai Zsuzsanna: Törpék és óriások

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Törpék és óriások
  2. A játék pedagógiai célja: Együttműködést, odafigyelést segíti és célozza meg.
  3. A játék jellege: Energetizáló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: : A játék előkészítéseként a helyszínt biztosítottam, nagy terület egy kert állt a rendelkezésünkre, szülők jelenlétében.
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 5+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Nincs szükség kellékre
  12. Technikai igény: Nincs szükség technikai igényre, a helyszínt biztosítottuk
  13. Az előkészítés feladatai: A játékvezető, ez esetben én összehívtam a már amúgy is játszó gyerekeket a születésnapi bulin és megkérdeztem tőlük volna e kedvük játszani velem. Mindenki kórusban azt felelte, hogy igen!
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Más ügyességi játékkal hangolódtunk rá a játékra, ez esetben már eleve Csodaországban voltak a gyerekek, hiszen egy lovagi ugráló várban érezhették jól magukat.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék megnyitása egy kerettörténettel indult, miszerint csodaországban vagyunk, ahol törpék és óriások is élnek. Mindenki lehet óriás is és törpe is, mikor mit kérek. Mindenki felcsillanó szemekkel és mosolyogva figyelt rám.
  17. A játék menete, játékszabályok: Adott szóra, hogy óriás, feláll lábujjhegy és magasba teszi a kezét, amikor elhangzik, hogy törpe, leguggol. Aki valami mást csinál, pl. azt mondom, hogy törpe és ő áll, akkor kiesik. Rutinosabb játékosoknál beállok a játékba és én is játszom úgy, hogy mikor azt mondom törpe állva maradok óriásként. Ilyenkor a rutinosabbak is téveszteni szoktak. Sokat nevettek a gyerekek.
  18. A játék lezárása: Aki kiesett a játékból az a lovagi várban tudta megvárni, hogy ki marad a végére, akit a játék végén mindenki megtapsolt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén mindenki egyszerre kiabálta, hogy mégegyszer! A játék örömteli volt a gyerekek számára. Korosztálytól függetlenül mindenki jókedvvel játszott, nagyon ügyesek voltak.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot tovább lehet fejleszteni nagyobb gyerekeknek, felnőtteknek úgy, hogy két oszlopba állnak, majd egymás felé fordul a két sor. A játékvezető a két sor között áll és hol azt kiabálja, hogy törökök, hol azt, hogy görögök. Amikor azt kiáltja, hogy törökök, akkor a törökök sorában hajol meg mindenki, amikor azt, hogy görögök, akkor a görögök sora. Aki akkor hajol meg, mikor a másik csapat nevét mondják, akkor kiesik a játékból. Itt is beállhat a játékvezető, ha nem esnek ki a játékosok és segíthet picit azzal, hogy mást mond és mást csinál.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Figyelni kell, hogy milyen korosztállyal dolgozunk, a piciknek érdemes előtte megmutatni, hogy mit kell csinálni (guggolni,ill. állni), picurik esetében próbajátékot is érdemes tenni.
  22. Egyéb/megjegyzés: Abba a kivételes helyzetbe kerültem, hogy bár tanítónőként dolgozom és azt gondoltam, egy jó kis játékot levezetek majd ősszel az osztályban az iskolás gyerekekkel, akiket jól ismerek, mikor kiderült, hogy a vizsgára összesen két hét áll a rendelkezésemre. Ekkor hosszas gondolkodás után, hogy kinek tudnék játékot vezetni bevillant kislányom 4 éves születésnapi bulija, amire meghívott egy-két barátját. Számomra teljesen ismeretlen gyerekek, kihívás volt! A második döbbenetem az volt, hogy többen is úgy érkeztek a bulira, akik elhozták magukkal a nagyobb testvérüket. Akkor már teljes mértékben megfogalmazódott bennem, hogy jól döntöttem a játékot tökéletesen le tudom majd vezetni. Mikor már elég sokat játszottak együtt, akkor odahívtam magamhoz őket, megkérdeztem, hogy volna e kedvük velem játszani egyet, mindenki kórusban kiabált, hogy igen.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Dunai Zsuzsanna