JÁTÉKRA FEL!

Darcsi-Hegedűs Irén: Kukorica Jancsi (Földrengés másképpen)

A játék neve, címe: Kukorica Jancsi (Földrengés másképpen)

A játék pedagógiai célja: A beszéd és a koncentráció fejlesztése, a János vitézről tanultak és olvasottak összefoglalása

A játék jellege: Kommunikációs

A baleseti kockázat szintje: közepes

Szükséges biztonsági intézkedések: Arra kell figyelni, hogy a játék során használt székek között maradjon valamennyi távolság (kb 30-40 cm), hogy a helycsere során kisebb legyen az esélye a játékosok összeütközésének.

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 10 évtől idősebb

Játékidő: 10-15 perc

Helyszín: Elsősorban beltérben játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Technikai igény: Szék a játékosoknak

Az előkészítés feladatai: Az osztályban tálálható padok oldalra húzása, és a szükséges mennyiségű szék elhelyezése a terem szemben lévő két oldalán.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: A helyszín előkészítésében tudnak segíteni a tanulók

A játék megnyitása, nyitánya: Meg kell beszélni, hogy mindenki szeretne-e részt venni a játékban. A játékvezető elmondja, hogy két csoportra bontja az osztályt. Az egyik csoport elfoglalja az egyik oldalon található székeket, míg a másik csoport a másik oldalon található székeket. Utána ismertetni kell a játékszabályokat. A játékvezető elkezdi mesélni Petőfi Sándor János vitézének történetét úgy, hogy közben megtévessze a játékosokat, figyelmet fordítva arra, hogy Kukorica Jancsi neve csak akkor hangozzon el, amikor szeretné a helycserét, amely során a két csoport tagjai helyet keresnek a velük szemben lévő oldalon. A helycserében már a mesélő is részt vesz. Mivel nincs elég szék a résztvevőknek és a mesélőnek, ezért valaki hely nélkül marad. Ő folytatja a történetet addig, ameddig ismét kimondja Kukorica Jancsi nevét. Ekkor ismét helycsere következik.

A játék menete, játékszabályok:Amikor elhangzik Kukorica Jancsi neve, mindenki elhagyja a helyét, és a szemben lévő oldalon foglal helyet. Egy széken csak egy személy ülhet. Az állj szóra mindenki abbahagyja, amit csinál. Tilos szándékosan egymásnak menni, illetve ellökni a másikat. Aki szék nélkül marad, az lesz a mesélő. Amelyik résztvevő nem tudja folytatni a történetet, vagy már az első mondatban kiejti Kukorica Jancsi nevét, kiesik.

A játék lezárása: A játék akkor ér véget, amikor Kukorica Jancsiból János vitéz lesz. Utána a termet visszaállitjuk az eredeti állapotába, mivel az óra még folytatódik.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Akik 2-3 mondatnál többet mesélnek, azok a tanulók piros pontot kapnak. Megbeszéltük, hogy ki hogyan érezte magát a játék során. Esetleg van-e valaki, akinek van ötlete, mivel ők is szeretik az újdonságokat, illetve a bevált játékok átalakitását.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot több irodalmi mű esetében is lehet alkalmazni (a Biblia történetei, Toldi, Egri csillagok), de egy történelem, hittan vagy akár osztályfőnöki óra keretén belül is megvalósitható. Természetesen ettől függően változik a megbeszélt szó, név. A székek helyett lehetne használni szőnyeg vagy filc darabokat is, és nem leülni kellene, hanem csak ráállni.

A játékvezető speciális feladatai: A játékvezetőnek mindenképpen figyelnie kell a helycsere során, hogy időben meg tudja állitani a játékot, nehogy véletlenül sérülés legyen.

Egyéb/megjegyzés: Az osztályomnak nagyon tetszett a játék, minden tanuló szeretett volna játszani. A játék során kicsit nehéz volt számukra a történet folytatása során, hogy figyelniük kellett nehogy hamar ejtsék ki Jancsi nevét, illetve ne meséljenek túl hosszan. A tanulás ezen formáját jobban szeretik, és az olvasáshoz is több kedvük van.

A játékot lejegyezte: Darcsi-Hegedűs Irén