JÁTÉKRA FEL!

Csomor-Mészáros Judit: Hogy a bab? – átalakított játékfüzér

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Hogy a bab? – átalakított játékfüzér
  2. A játék pedagógiai célja: Ötödikes osztályfőnökként olyan osztályt kaptam, ahol csak a gyerekek felét tanítom tanóra keretében. Az osztály másik felével csak osztályfőnöki óra keretében találkozom. Ennek áthidalásaként született meg az ötlet, hogy vezessünk be nekik egy játékszakkört, ahol kötetlen módon, de mégis iskolai keretek között találkozom velük. A foglalkozások heti 1*45perc és a legfőbb céljuk egy jó közösség kialakítása, egymás alaposabb megismerése és az értékelő munka alátámasztásának lehetősége.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Kötél, papírok számokkal
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: Számok nyomtatása és kivágása
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Az ötödikes kislányok nagyon szívesen veszik át a tanár feladatait, így a papírok szétvágása rájuk bízható.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék előkészítéseként a „sorban állás kötélen” játékot játszottuk azzal a keretmesével, hogy a kötél a lakatlan sziget széle, ahová hajótörést szenvedtünk, a szigeten 1db banánfa áll, amelyik mindig csak egy helyre pottyantja le a gyümölcsét, erre a pontra kell mindenkinek egyszer eljutni, de vigyázni kell, hogy nehogy a vízbe pottyanjunk a cápák közé, vagyis lelépjünk a kötélről.
  17. A játék menete, játékszabályok: A lakatlan szigetről megmenekülve és megéhezve a piacra mentünk vásárolni és a „Hogy a bab?” játékot játszottuk és bővítettük ki. A játékosok körben ülnek. Először mindenki kapott egy számot, majd az egyik játékos megkérdezte a másikat, hogy „Hogy a bab?”, erre válasz a a saját száma volt „8 a bab”. Ezek után a játékosok kaptak egy percet, hogy körbejárjanak egymás között és megtudják ki mennyiért adja a babot és megpróbálják megjegyezni a számokat. Miután lejárt az idő, mindeni visszaült a helyére. Első körben az egyik játékos feltette a kérdést a másiknak, hogy „8 a bab?”, ha eltalálta a számát, akkor helyet cseréltek és ő állt a kör közepébe. Második körben szintén az egyik játékos feltette a kérdést, hogy „6 a bab?”, ha eltalálta, akkor csatlakozott a kérdezőhöz és együtt mentek tovább. A játéknak akkor volt vége, mikor már a csoport fele már a körön belülre került
  18. A játék lezárása: A piacos vásárlás után hazaérve a fiúk és a lányok is külön kört alakítva kérdéseket tehetek fel egymásnak az aznapjukról, jelen esetben az aznapi iskolai történésekről.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Az óra végén a gyerekek – mint minden óra végén – véleményt alkothattak, elhangzott, hogy „Klassz volt”, „Jó volt”, de volt aki megkérdezte hogy „Hogy a bab?”, én pedig a teljesítményükre utalva mondtam, hogy „5 a bab”.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A korosztályt tekintve szabály lehet, hogy a fiúk csak lányoktól kérdezhetik, hogy "Hogy a bab?", és fordítva. Illetve szabálymódosítás lehet, hogy a szomszédtól nem lehet kérdezni, kénytelen kimozdulni a helyéről.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játék elején, mikor egyszerre kérdezgetik egymást a hangerőre kell ügyelni. Nálunk a „HAHÓ!” felkiáltás jelenti, hogy rám kell figyelni és elcsendesedni.
  22. Egyéb/megjegyzés: 
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Csomor-Mészáros Judit