JÁTÉKRA FEL!

Csizmazia Adrienn: Gyümölcsfogó

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Gyümölcsfogó
  2. A játék pedagógiai célja: Az óvodás korú gyermekek óriási mozgásigényének játékos kielégítése, eközben pedig az őszi gyümölcsökkel, tulajdonságaikkal, felhasználásukkal, tárolási módokkal való játékos ismerkedés.
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Teremrendezés /kisasztalok, székek,szőnyeg, tágas tér kialakítása. /
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: -5,5+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Gyümölcs fejdíszek, kalap, pipa, kisszékek, bot, felnőtt szék
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: Teremrendezés, fejdíszek méretre állítása, összekapcsolása
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játék megnevezése elegendő tapasztalatom szerint a csoportomban, nagyon kedvelik ezt a fogójátékot, nem kell különösebben bevonni senkit. Mivel vegyes csoportban dolgozom, és a csoport gyermeklétszáma 31 fő,korcsoportonként bontom a csoportot.Főleg a kicsiket emelem ki és játszuk külön.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Játékos foglalkozás keretében ismerkedés a gyümölcsökkel, felismerés, megnevezés, tulajdonságok, szín, forma, egyébb matematikai lehetőségek… Énekelgetés, verselés gyümölcs témakörben. A fejdíszek felvétele, a csősz/fogó, ált. az óvónő, ez kifejezetten tetszik a gyerekeknek, ha a felnőtt is egyenrangú játszópartner, és arra is van mód, hogy a gyerekek tovább fussanak, mert húzhatom az időt, kergetem őket/ is belebújik gúnyájába, és elkezdem a történetet: ***- Egyszer volt, hol nem volt…
  17. A játék menete, játékszabályok: Egy bevezető történettel kezdem a fogójátékot: – Egyszer volt, hol nem volt, volt a mi kis falunkban egy öreg csősz. Ennek a csősznek gyönyörűséges gyümölcsöskertje volt a falu határában. Egész évben rengeteget dolgozott itt. Aztán mikor beköszöntött az ősz, megértek a gyümölcsök. A csősz gonddal óvta gyümölcsösét, hogy a termésnek baja ne essék. Gyönyörködve nézett minden este végig birtokán. Mikor mindent rendben talált, békével tért nyugovóra. De éppen csak hogy becsukta a szemét, furcsa kopogásra lett figyelmes. Fülelt, kinézett a gyümölcsösére, s hát látja ám, hogy a virgonc diók potyognak a fáról. Szerdte – vedte huncut diói! Majd adok én nektek! *** s bottal kezdi a csősz kergetni azokat a gyerekeket, akiknek a fején diófejdísz van, Mikor mindenkit megfogott a csősz/ az óvónő, aki egyben a narrátor is / a kamrába viszi a diókat, s megbszéljük, hogy a kosárból, miután a diót megpucoljuk, mi minden készülhet / dióskalács, diós tészta, aranygaluska… / A csősz újra végignézett a kertjén, s mikor mindent rendben talált, lefeküdt ismét aludni. A játék így folytatódik, míg el nem fogynak az almák, körték, szilvák, szőlők, gesztenyék. Horvát nemzetiségi Óvoda lévén a gyümölcsök megnevezését horvátul is mondhatjuk, ezzel is elősegítve a szavak rögzülését/ gyernekeink jelentős része magyar nyelvi környezetből érkezik./
  18. A játék lezárása: Miután a csősz az összes gyümölcsét betakarította, megesszük a gyümölcsöt, amit a dadus néni időközben megpucolt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Gümölcsök elfogyasztása, kóstolás.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Gyermekek közül választunk csőszt. Variálható azzal a játék, hogy a különböző évszakok szerint is csoportosíthatjuk a gyümölcsöket.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékvezető, az óvónő a fogó és a narrátor szerepét is betölti egyszerre.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Csizmazia Adrienn