JÁTÉKRA FEL!

Bene Györgyné: Szociopoly-hoz hasonló óriás társasjáték

Szerző:
  • A játék neve, címe: Szociopoly-hoz hasonló óriás társasjáték
  • A játék pedagógiai célja: Az empátia és tolerancia növelése, érzékenyítés mások problémái iránt. Közös alap megteremtése a további együttműködéshez. A játék egymást már ismerő csoporttagokkal, a csoport megalakulását követően, de egy hosszabb munkafolyamat elején vethető be a közös értékrend és a párbeszéd kialakítása érdekében.
  • A játék jellege: Egyéb
  • A baleseti kockázat szintje: Alacsony
    1. Szükséges biztonsági intézkedések: A pszichológiai kockázat kapcsán elmondható: a játék alkalmas arra, hogy feszültséget keltsen egyes résztvevőkben, ezt a folyamat során kezelni kell. E tekintetben a kockázat szintje közepes (játékvezető tapasztalatától, bátorságától függően). Ezért a szükséges biztonsági intézkedések: a célcsoport előzetes felmérése előítéleteiről, érték-választásairól (ezért kell már működő csoportban bevetni, egy hosszabb folyamata beilleszteni).
  • Résztvevők száma: -8,8-14,15-20
  • Résztvevők életkora: 14+
  • Játékidő: 15+
  • Helyszín: A játék bárhol játszható
  • Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  • Kellékigény: dobókocka, játéktábla, bábuk, tájékoztató és értékelő lap, kártyák húzásra
  • Technikai igény: nincs (éppen azért, hogy bárhol, bárkivel lehessen játszani)
  • Az előkészítés feladatai: Az óriás játéktábla megrajzolása egyszeri feladat, utána csak elő kell venni és többször használható; a játékkártyák ugyanúgy. A játék megkezdése előtt a terem berendezése és a tábla elhelyezése a feladat.
  • Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  • A résztvevők bevonásának lehetőségei: Nem jellemző. A megelőző foglalkozások alkalmával azonban a téma már elővehető, a másságról, a sokféleségről beszélgetést kezdeményezni, rövid ráhangoló gyakorlatokat folytatni érdemes.
  • A játék megnyitása, nyitánya: A korábbi foglalkozásokra, felvetődött témákra utalva. Mindenképpen vidáman, lelkesen, kedvcsináló módon, hiszen egy társasjátékot játszunk – erre lehet hivatkozni.
  • A játék menete, játékszabályok: Hat fiktív család életeseményeit követhetjük nyomon a játékban, akik nagyon különböző élethelyzetből indulnak a start mezőn. – A játékosok kihúzzák a kártyát, kik ők. Megbeszéljük a szereplők jellemzőit, életét (pl. egyszülős család, vállalkozók, nagycsalád, stb.). Megbeszélésre kerül az is, hogy mi a céljuk, amit a táblán végig haladva el akarnak érni a cél mezőben. – Kezdő „tőkét” kapnak, mellyel a játék során gazdálkodhatnak (a mező előírásai szerint kapnak vagy befizetnek) de nem mindenki azonos számú pénzt (post it lapot) kap. – A nehéz élethelyzetű családok csak 6-ost dobva indulhatnak el, míg a jobb élethelyzetűek bármilyen számot dobva lépnek. Ezzel is érzékeltethető az elindulás esélyének különbsége. – Majd az óriás játéktáblán szokásos módon lépkednek dobókocka dobását követően. – A mezőkön kedvezményeket, hátráltató tényezőket is találnak (pl. élőre lép, hátra lép, célba ugorhat, visszalép a start mezőre), vagy adott mezőre lépve kártyát kell húzni, melyen szereplő feladatot (a családra jellemző élethelyzetet) meg kell oldani, meg kell beszélni a tovább haladáshoz.
  • A játék lezárása: Természetesen az nyer, aki először ér a célba. Ha az idő nagyon elment, lassan lépdeltek, a játék itt akár abbahagyható, de ha van még idő, érdemes végig játszani, hogy minden bábu beérjen a cél mezőbe.
  • Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékot mindenképpen megbeszélésnek kell követnie, ahol a tapasztalatokat feldolgozzuk. Mely élethelyzetben lévő család ért be legelőször, legutolsónak? Miért? Így van-e ez az életben is? Milyen lehet a helyükben lenni? Szoktak-e a résztvevők ilyen helyzetekben lenni? Hogyan tekintenek a tőlük eltérő élethelyzetű szereplőkre? Tudnak-e mást gondolni róluk most, a játékot követően? stb.
  • Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játszóktól függően (pl. életkor, tapasztalatok) a húzni való kártyákra más információ is írhatók. A létszám függvényében pedig egyének, csoportok is játszhatnak, megfigyelők, külső szereplők is bevonhatók.
  • A játékvezető speciális feladatai: A társasjáték szabályai ismertek, egyértelműek (ezért is használható széles körben ez a játék). A feldolgozásnál viszont nagy fokú improvizációra lehet szükség a felszínre került gondolatok megbeszéléséhez. Felmerülhetnek előítéletek, akár gyűlölködő gondolatok, amit csak biztos kézzel lehet kezelni.
  • Egyéb/megjegyzés: Ez a játék abszolút saját fejlesztés, kb. 1,5 éve találtam ki és játszottam el három célcsoporttal (szociális asszisztens képzés gyakorlatán, bölcsődei dolgozók érzékenyítő tréningjén és egy jelzőrendszeri találkozón. A legnagyobb kérdés az volt, hogy működik-e hátrányos helyzetű fiatalokkal játszva, más típusú közegben. A Covid helyzet miatt várnom kellett azzal, hogy e tanfolyam keretében kipróbáljam az általam kitalált óriás társasjátékot. Végül 2020. október 14-én került rá sor, egy olyan 6 fős csoportban, akiknél három alkalommal már vezettem csoportfoglalkozást. A szokásos ráhangolódás után a játék „átlagosan” indult: fiatalok (15-18 évesek), akik közel vannak még a játszás élményéhez, viszont éppen életkorukból eredően „nagyok akarnak lenni”, nem játszani. De gyorsan bevonódtak, lelkesen dobáltak, kíváncsian várták a játék fordulatait. A játék során a megbeszélendő feladatokban jól reagáltak, elmondták véleményüket, tapasztalataikat; de a játékot követő összegző megbeszélés során már nem voltak nagyon aktívak. A nyerés-vesztés szituációt jól fogadták, senkit nem frusztrált; viccelődtek, ha valaki hátráltató kártyát húzott. A szabályokat betartották, bár kivárni a sorukat nem volt könnyű (pedig elég gyorsan pörgött a játék). Előítéletek, negatív gondolatok nem merültek fel, a csoport olyan tagokból állt, akik számára természetes a sokféleség. A saját élethelyzetüket azonban náluk magasabb társadalmi státuszú szereplőkkel azonosították – ez szerintem inkább vágy, mint reális énkép. Mindent összevetve a játék működött, pozitív élmény volt nekik és nekem is.
  • A foglalkozásról készült fotó/videó:
  1. A Játékot lejegyezte: Bene Györgyné