JÁTÉKRA FEL!

Baranyai Erzsébet: Földrengés

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Földrengés
  2. A játék pedagógiai célja: Kommunikáció, nyitottság fejlesztése. Baráti kapcsolatok alakítása. Oldott, vidám hangulat elérése.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Sík talajt választok, valamint felhívom a figyelmet arra, hogy vigyázzanak egymásra helyváltoztatás közben.
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 7+,10+,14+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Szék minden résztvevőnek.
  12. Technikai igény: Nincs.
  13. Az előkészítés feladatai: A székek körbe rendezése: ha kevesebb a résztvevő nagyobb távolságot hagyok a székek között a megfelelő mozgástér kialakítása miatt, ha többen játszunk, annyi helyet hagyunk a székek között, hogy balesetmentesen körbe lehessen járni azt.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játéktér berendezésére megkérem, hogy hozzanak egy-egy széket, melyet irányításommal körbe rakunk.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: „Helyváltoztatós játékot fogunk játszani mesemondással. A nyári tábor ideje alatt minden nap én meséltem nektek valamilyen mesét. Most, az utolsó alkalommal azt szeretném, ha ezt ti tennétek, s egy kis játékkal is fűszereznénk ezt.”
  17. A játék menete, játékszabályok: „Mi most egy varázslat segítségével sárkánygyerekekké változtunk, s egy hegy gyomrába kerültünk, ez a mi otthonunk. Minden sárkánynak van egy saját kis kuckója, ez a széketek. Igen ám, de ez a hegy nagyon ingatag, s időnként megrázza a földrengés. Ekkor minden kis sárkány megijed, kiszalad a kuckójából, s egy biztonságosabbat keres magának. Egy lakónak nem jut kuckó, az ő feladata az lesz, hogy megnyugtassa társait mesemondással. Meséje egész addig tart, amíg ki nem mondja, hogy Földrengés!- ekkor ismét új kuckót kell keresni, s akinek nem jut szék, az szövi tovább a mesét. Mivel mindenkinek van kuckója, csak nekem nincs, így én kezdem a mesét: – Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magányos sárkány. A hegy gyomrában lakott egyes-egyedül…”
  18. A játék lezárása: A gyerekek aktivitását, önállóságát figyelembe véve kétféle lezárás lehetséges: – Ha önállóan megy a mesemondás a történet végét kivárom, így amikor véget ér a mese véget ér a játék is. – Ha nehézkes a mese szövése, kellő idő után, amikor rám kerül a mesélő szerepe lezárom a történetet.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérem az aktivitásukat, a mese fordulatait kiemelve elismerem a mesemondói tevékenységüket. Igyekszek mindenkit személyre szabottan megdicsérni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: – Más hívószavak beiktatásával más feladat is adható: Pl.: Földcsuszamlásra mindenkinek eggyel jobbra kell tovább ülnie.Mennydörgésre mindenki megkerüli a székét, s visszaül rá, ha tud. (Ez esetben ügyelek arra, hogy a székek legalább olyan távolságra legyenek egymástól, hogy balesetmentesen körbe lehessen járni azt!) – Kőomlás: irányított mesemondó: Ha tudom, hogy kit szeretnék mesemondónak, elé állva kimondom a nevét, s azét akivel helyet kell cserélnie: „Dani-Bence Kőomlás”, így elfoglalhatom a helyét, s az lesz a mesemondó, akit szeretnék.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játék elején figyelem, hogy megértették-e a szabályokat, ha bizonytalanságot tapasztalok elmondom ismét a helyváltoztatás szabályait. A mese szövését figyelve a gyengébb képességű gyermekeket segíthetem ötletekkel. Ha megakad a mesemondás „elrontott” leüléssel átvehetem a mesélő szerepét. Ha gördülékenyen megy a játék kiegészíthetem a variációk egyikével.
  22. Egyéb/megjegyzés: Ezt a kerettörténetet a nyári kézműves táborra adaptáltam. Az utolsó nap a sárkányozás jegyében telt, a tevékenységekre hangolódást is segítettem ezzel a mesével, játékkal. Jó hangulatú, vidám játék.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Baranyai Erzsébe