JÁTÉKRA FEL!

Bakiné Tímár Ágnes: Mutasd mi fáj!

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Mutasd mi fáj!
  2. A játék pedagógiai célja: A játék minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. A gyermekek játékos formában sajátítsák el az emberi érzékszerveket és testrészeket. A szabályokat értsék meg, fogadják el és tartsák be. Sokféle tapasztalatszerzéssel fejlődjön a személyiségük, a játék során jussanak sikerélményhez. A játékba integrált tanulás megvalósítása. Beszédkészség fejlesztése a játék során.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A gyermekek közé beállok a körbe.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: -5
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: labda, babzsák, karika
  12. Technikai igény: Nincs szükség ilyenre.
  13. Az előkészítés feladatai: Teremrendezés, megfelelő hely, idő biztosítása, friss levegő biztosítása, balesetmentes-biztonságos környezet biztosítása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyermekek bevonása játék helyének kialakításban.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Ma nyafogós játékot fogunk játszani, most mindenki kedvére nyafoghat. Gyertek álljunk körbe!
  17. A játék menete, játékszabályok: Körben állunk a szőnyeg szélén. Egy gyermek elkezd nyafizni ,, jaj, de fáj a bal könyököm!"- mondja, de nem mutatja, hogy hol a könyöke ami fáj. A többiek elkezdenek egy picit nyafizni és megsimogatják a bal könyöküket. Aki nem tudja hol van a bal könyöke, annak különböző feladatai lesznek ( pl: bukfencezzen, fél lábon ugráljon, pattogtasson labdát, babzsákkal dobjon célba, soroljon fel állatokat, zöldségeket, járműveket, évszakokat). Utána egy másik gyermek kezd el sopánkodni ,, jaj úgy fáj a jobb lábam"- ő se mutatja, csak a többiek. Aztán a harmadik gyermek is és így tovább. Fontos szabály a sorban következő nyafogónak, mindig olyan fájós testrészre kell panaszkodnia ami még senkinek nem fájt. Ezért aztán minden gyermeknek nagyon kell figyelnie arra, hogy az előtte levők milyüket fájlalták már. Másik szabály, a panaszkodónak még véletlenül sem szabad megérintenie fájós részét, viszont nagyon kell figyelnie a többieket, hogy jó helyen simogatják-e magukat. "Jaj úgy fáj-ra" lehet mondani pl: derekam, fejem, orrom, fülem, vállam, hasam, homlokom, hátam, combom, arcom, nyakam, térdem, szemem, talpam, stb. A játékot úgy játsszuk, hogy minden gyermek sorra kerüljön.
  18. A játék lezárása: Mivel mindenkinek ennyire fáj mindene, ezért gyertek mozgassuk meg fájó testrészeinket. Gyógyítsuk meg magunkat! Kis levezető mozgás a gyerekekkel, pl: fájt az arcunk-simogassuk meg, fájt a talpunk-menjünk körbe, fájt a térdünk- biciklizzünk…
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játéknál elsődlegesen vettem figyelembe a csoport életkori sajátosságait. Igyekeztem megfelelő módszereket választani. Ügyeltem a motiváció megválasztására, hogy minél több gyermek vegyen részt a játékban. A gyerekek nagyon élvezték a játékot, sok tapasztalatot szereztek a különböző testrészek mozgásainak, mozgatásának tudatos irányítására, fejlődött a testsémájuk, megismerték még jobban a testrészeket, hiszen sok szempontból fontos, hogy a gyermek tisztában legyen a testének felépítésével, tudja, hogy hol van a feje, nyaka, törzse, lába, stb. Térbeli tájékozódás szempontjából is nagyon fontos- mivel környezetét a saját a testhelyzetéhez viszonyítva érzékeli- érezze és tudja, hogy a saját testének van eleje, hátulja, két oldala, alsó és felső része. A játék során a gyermekek vidámak és felszabadultak voltak, többször megtapsolták egymást. A közös játékkal fejlődött az együttműködési készségük. A szabályokat megértették, elfogadták és betartották, ez az egymásért folytatott tevékenység örömének a kialakulását segítette. Fontosnak tartottam a biztonságos környezetet, a szokás és szabályrendszer kialakítását. Olyan célokat határoztam meg, amik megvalósíthatók és a gyermekek sikerélményhez jussanak, fejlődjenek a képességeik, ezáltal fejlődjön a személyiségük.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Nagyobbakkal a szabályon lehet változtatni pl: zálogot ad, aki már olyat mond, ami már elhangzott. A zálogokat bármivel ki lehet váltani.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Játék feltételeinek biztosítása ( hely, idő, eszközök) Balestementes környezet kialakítása. Az óvónő modellértékű magatartása és a játékkal kapcsolatos feladatok tudatos tervezése. A játékfejlesztés lehetőségeinek ismerete, közösségi érzés fejlesztése. A játékba integrált tanulás megvalósítása, beszédkészség fejlesztése játék közben. Alkalmazott módszerek: beszélgetés, bemutatás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés.
  22. Egyéb/megjegyzés: A képeket e-mail-ben küldöm.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Bakiné Tímár Ágnes