A játék neve, címe: Kvííííííííííík? – Kvaaaaaaaaak!

A játék pedagógiai célja: szorongásoldás, a játékosok érintsék meg egymást, figyeljenek egymásra. (A vírus miatt munkahelyemen csoportfoglalkozás nem tartható, egyetlen gyerek vehetett részt a játékban.)

A játék jellege: Bizalmi

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: Benti játék esetén a helyszín szabaddá tétele, kinti helyszín esetéen egy nagyobb tér biztosítása.

Résztvevők száma: 8 főnél kevesebb,

Résztvevők életkora: 7 évtől idősebb

Játékidő: 1-5 perc

Helyszín: A játék bárhol játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: kendő,ugrálólabda, kesztyű (a járvány miatt terveztem úgy, hogy ne kézzel érintsék meg egymást a játékosok)

Technikai igény: a játéknak nincs speciális technikai igénye

Az előkészítés feladatai: a szabad helyszín biztosítása, szükség esetén pakolás

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: nem szükséges, de a kesztyűk próbálgatása, kiválasztása esetünkben jó ráhangolódás volt

A játék megnyitása, nyitánya: A játékosok körben állnak, mindenki bemutatkozik. Ha előtte volt névtanulós játék, erre már nincs szükség. (Jelen esetben a játékosok ismerik egymást, így sem bemutatkozásra, sem névtanulós játékra nincs szükség.) A játék kerettörténete: egy kacsamama és a kiskacsája a tóban úsznak, de a kiskacsa elbitangol az úszópárnával (ugrálólabda). Olyan messzire megy, hogy eltéved, megijed és hívni kezdi az anyukáját. Igen ám, de a közelben ólálkodik egy róka is, aki épp vacsorázni szeretne.

A játék menete, játékszabályok:A játékosok körben állnak, a játékvezető ismerteti a kerettörténetet. A játékvezető arra kéri a játékosokat, hogy egy önként jelentkező vállalja el a kiskacsa szerepét. Bekötik a szemét és az ugrálólabdát is megkapja. A szabad térben eltévedésig csatangolhat, majd kétszer kell hívnia a mamáját, így: „Kvííík? Kvíííííík?” Mindezt nagyon kétségbeesett hangon, hogy ivadékgondozást váltson ki a mamából.A segélyhívásra odamegy hozzá valaki, aki kesztyűs kézzel megérinti és elváltoztatott hangon azt mondja: „Kvak!” (Minthogy jelen esetben a járvány miatt csak 3-an játszottunk, egyetlen Kavkolást engedélyeztünk.) Ha a kiskacsa kitalálja, ki a kvakoló, megmenekül. Ha nem jön rá egyetlen próbálkozást követően, a róka zsákmányává válik és újabb játék kezdődik.

A játék lezárása: A játékot meghatározott ideig játszottuk, 5 perces játékidőben állapodtunk meg. (Több játékos esetén nyilván nem ezt a megoldást választottam volna.)

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékvezető megköszöni a játékot, a részvételt, de jelen esetben egyéb értékelést nem terveztem. (A játékot egy szelektív mutizmussal küzdő kislánnyal játszottuk.)

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Több játékos esetén lehet úgy is játszani, hogy a kvakoló személyét kitalálni nem tudó kiesik a játékból, őt megeszi a róka. Olyan játék-lehetőség is elképzelhető, hogy a játékosok előre meghatározzák, ki legyen a kacsa-mama, ezt a kiskacsa is tudja, és fel kell ismernie a mamája hangját. Ha nem sikerül, megeszi a róka. Több játékos esetében a passzolás lehetőségét is számításba érdemes venni.

A játékvezető speciális feladatai: nincs

Egyéb/megjegyzés: A játék a hettyen-pitty járvány-változata. 🙁

A játékot lejegyezte: Szűgyi Jerne