JÁTÉKRA FEL!

Dolmány Ildikó: Színkeverés

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Színkeverés
  2. A játék pedagógiai célja: Színismeret bővítése együttműködési készség fejlesztése önkifejezés finommotorika taktilis érzékelés testközelség, egymás megérintése (szociabilitás) tér-és síkbeli orientáció fantázia
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: festékek előkészítése, a kisebb gyerekek számára nem elérhető helyen legyen
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 5+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: makulatúra papír, p-k-s, fekete-fehér tubusos tempera, kikevert tapétaragasztó, védőfelszerelés a festéshez, 5 színű kartonból fejdísz, vagy 5 színű karszalag, vagy 5 színű póló, stb….
  12. Technikai igény: hangosítás, zene, asztal, székek
  13. Az előkészítés feladatai: papírokat darabokra felvágni, zenét bekészíteni
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: előzetes tudásra alapoz, színek ismerete a művészetterápiás része feszültségoldásra, önkifejezésre önállóan is elvégezhető, bármilyen korosztállyal
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet: a festő a megelevenedett festékkorongok segítségével egy képet szeretne készíteni. Ehhez kiosztja a színeket (kicsi gyerekek esetén a veszekedés elkerülése miatt érdemes színkockával kidobni, de ott egy kevert szín – a zöld – eleve nem játszik.) A festéshez kéri a színek segítségét. A képet maguk a gyerekek is alakíthatják menet közben, mondhatnak ötleteket, mi legyen még rajta.
  17. A játék menete, játékszabályok: Gyerekek körben állnak, mindenki kap egy színt (ez esetben 5 gyerek, 3 alapszín + fekete és fehér) Ez lehet egy szalag a kezén, egy póló, egy karton fejdísz, stb. A körbe beáll a játékvezető, ő lesz a festő. A gyerekek a színek a palettán. A festő elkezd a levegőbe festeni pl. egy tájképet. Az éggel kezdi, ehhez szüksége van kék színre. A kék színt viselő gyereknek be kell állnia középre, a festő bekeni az ecsetét ( a gyerek feje felett „köröz”), majd festeni kezd. A kék szín visszaáll a körbe. A következő szín a sárga, mert napot fest. Ezek után el lehet kezdeni a színkeverést (zöld fű – melyik két színnek kell a kör közepére állnia? Fogják meg egymás kezét, dugják össze a fejüket, hogy ki lehessen keverni a színt). A festmény és a hozzá tartozó színek tetszés szerint variálhatók. Amikor elkészült a képzeletbeli festmény. leülnek az asztalhoz. Mindenki felveszi a védőöltözetet, mert nagy felületen, kézzel fognak festeni. A játékvezető bekapcsolja a zenét, amiből több féle legyen bekészítve (relaxációs/meditációs, természeti hangok, klasszikus, pörgős), mert a csoport aktuális állapotától függ, melyiket indítjuk el. Ha túlságosan mozgékonyak, érdemes relax zenét, ha nagyon le vannak lassulva, akkor pörgősebbet betenni. Amennyiben nagy a feszültség a csoport tagjaiban (ennek oka bármilyen külső ok is lehet), akkor a vezetőre van bízva, hogy egy „kifesteti” belőlük egy drasztikusabb, erőteljes zene segítségével, vagy lenyugtatja őket. A zene bekapcsolása után (megfelelő hangerő nagyon fontos!) kapnak egy adag tapétaragasztőt a papír közepére, amit szét kell kenniük kézzel. Innentől jöhetnek egyesével a színek, amit tetszés szerint kennek szét. A játékvezető szerepe ott van, hogy ő dönti el, mi a hangsúlyos az adott foglalkozáson. Amennyiben a kognitív képességek fejlesztése a cél, abban az esetben többször rákérdezhet, az adott színekből milyen másik keverhető ki, segíthet a gyerekeknek, hogy ne csak pacákat képezzenek. Ha az érzelmi élet a hangsúlyos, hagyhatja szabadon festeni őket. Ha kifejezetten feszültségoldó, akkor az érintett gyerekekre különösen oda kell figyelni, nehogy nagyon elszabaduljanak az indulataik. Érdemes a sok "pancsolás" után rávenni őket arra, hogy lassanként az ujjaikkal hagyjanak valamilyen nyomot a papíron. Amikor befejezettnek tekintik a festést, egy másik papírral lenyomatot készítünk az eredeti képről – ez lesz a kész mű. (Figyelni kell menet közben arra is, ha valaki szöveget akar megjeleníteni, annak tükörírással kell írnia)
  18. A játék lezárása: Lenyomatos képek elkészítése, tisztálkodás, a képek közös átnézése, magyarázat.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A feladat önmagát jutalmazza az élménnyel. Értékelni csak úgy szabad az elkészült műveket, hogy megbeszéljük, melyikbe mit látunk bele. A végén megbeszéljük a gyerekekkel, ki hogyan érezte magát, milyen érzés volt kenni a festéket. Segített-e valamit a zene, jól érzi-e magát a játék végén, maradt-e benne valami feszültség vagy kellemetlen érzés.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk:
  21. A játékvezető speciális feladatai: Szenzitivitás nagyon fontos a játékvezetőnél. Észre kell vennie a csoport apró rezdüléseit is, hogy melyik gyereknél merrefelé terelje a folyamatot. Az első játéknál ügyelnie kell arra, hogy minden gyerek megfelelő szerephez jusson – ugyanannyit "fessen" feketével, mint pirossal.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Dolmány Ildikó