A játék neve, címe: A játék neve : Cseresznyéskert ( a plüsselkapó játék átalakított változata)

A játék pedagógiai célja: korábban megszerzett ismeretek felelevenítése, -rögzítése, figyelemkoncentráció fejlesztése, fegyelem és önuralom fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése,

A játék jellege: Energetizáló

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: Ahhoz, hogy a baleseti kockázatot csökkentsem , az eredeti játék szabályát meg kellett változtatni. A játékosok életkorukból adódóan kevésbé fegyelmezettek, energikusabbak így az odarohanás helyett a páros lábon szökdelés illetve egy lábon ugrálás lelassítja a játék tempóját. Így elkerűlhetőbbek a csúszások és összefejelések. A teremben lévő padok kellő távolságba való széthúzása is mérsékli a baleseti kockázatot.. Figyelni kell arra, hogy minden játékos aktívan részt tudjon venni a játékban.

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 5 évtől idősebb

Játékidő: 5-10 perc

Helyszín: A játék bárhol játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: Játékigénye: Központi plüssfigura-jelen esetben cseresznye. Valamint a kerettörténet adta és az pedagógia célból adódó egyéb segédeszköz (jelen esetben csuklópántra erősített madarak képei( cinege, sárgarigó, feketerigó,fecske, meggyvágó, seregély, veréb)

Technikai igény: Ebben az életkorban a játék izgalmasabbá tehető ha több kiegészítőt, jelmezt is használunk.

Az előkészítés feladatai: Előző nap elkészítettük a csuklópántokat,- kivágás, laminálás,, ragasztás. Illetve a Feketerigó cimü mese elmesélése-ráhangolás

Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: Csuklópánt elkészítése, vágás, ragasztás.

A játék megnyitása, nyitánya: Cseresznye érés ideje van és az óvoda udvarán lévő számtalan kismadár utáni csodálat adta az ötletet az eredeti játék átalakítására. Legyünk mi is kismadarak és csipegessük föl a kertben lehullott cseresznyét.

A játék menete, játékszabályok:Két csapatba osztani a gyerekeket, lehet választás útján is. Mindkét csoportba kell választani: egy cinegét, egy verebet, egy seregélyt stb. Kiosztani a megfelelő madár képét ábrázoló csuklópántokat. A cseresznyét (plüss) a mindkét csapatot elválasztó felezőn helyezzük el. A játékosok a felezővonaltól ugyanolyan távolságra állnak, amikor a játékvezető kimondja egy madár nevét, mindkét csapat egy -egy madara páros lábon vagy féllábon szökdelve igyekszik, hogy a cseresznyét minél előbb elérje. Ha egy gyerek pár nélkül marad, Ő lesz a sánta csősz aki a játékvezető mellől indulva szintén a két madárral egy időben indulhat egy lábon ugrálva, hogy a cseresznyét megkaparintsa a madarak elöl.

A játék lezárása: A játék akkor zárul, ha a játékvezető úgy látja, mindenki kellőképpen át lett mozgatva. Illetve ezzel egy időben egy utolsó cseresznyeszerzést indíthat.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Győztest, ebben az életkorban játszva véleményem szerint nem célszerű hirdetni. Jutalmul kaphatnak még egy új játékot. Én a Madárházra átkeresztelt házfogót adtam. A játék után a folyadék bevitelről gondoskodni kell!

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ezt a játékot fiatalabb korosztállyal , a madarak helyett színekkel, gyümölcsökkel lehetne játszatni, A játéktér közepén elhelyezett plüsshöz több módon is el lehet jutni, különböző mozgásformák gyakoroltatásával. A különböző ünnepek közeledtével annak megfelelő kerettörténetet lehet kitalálni. Ehhez megfelelő jutalmakat alakítani.

A játékvezető speciális feladatai: –

Egyéb/megjegyzés: Ehhez a játékhoz, mivel viszonylag sok mozgást igényel, szükséges pár bemelegítő gyakorlat. Ezeket akár mondóka kíséretében végzett lábemelést, lábkeresztezést, boka körzést végeztettem .

A játékot lejegyezte: Kis-Tamás Zsuzsanna