„Annyi kártyalapot készítek ki, ahány gyerek játssza a játékot. A kártyákon mesefigurák, egy lapon egy varázsló. Arra kérlek benneteket, üljünk le körben. Kártyákat hoztam nektek, ezeken a kártyákon meseszereplők vannak. Nézzük végig, hogy felismeritek-e, ezeket a szereplőket. (A kártyákon a következő szereplők vannak: varázsló, királylány, király, udvari bolond, szakács, stb.) Aki a varázsló kártyáját fogja kihúzni, fontos szerepe lesz ebben a játékban. Ennek a varázslónak olyan jó kedve van, hogy ma mindenkit, akit csak tud, elvarázsol kiscsigává. Figyeljétek egymás szemét, tekintetét, mert a varázsló úgy tud bárkit elvarázsolni, ha rákacsint arra, akit kiválaszt magának. A varázsló ügyeljen arra, hogy csak az a szereplő vegye észre, hogy rákacsintott, akit kiválasztott. Akire rákacsint, annak jeleznie kell, hogy elvarázsolták, mégpedig úgy, hogy két ujjával csigaszarvat tart. Ha valamelyikkőtök úgy gondolja, tudja ki a varázsló, jelentkezzen. Ha már hárman is jelentkeztek, akkor egyszerre mutassatok arra, akit varázslónak gondoltok. Ha eltaláljátok, új varázslót választunk, ha nem kiestek a játékból. A játékot addig játsszuk, amíg már csak három meseszereplő marad, hiszen a többiek csigává változnak. „

Kosztya Zoltán Pálné
Célcsoport: 5-9