„A kártyával kiválasztott játékos a tavasztündér, vagy tavaszmanó, a többi gyerek pedig a sok kis hernyó, aki bebábozódott. Akit a tündér vagy manó elvarázsol(rákacsint), az kikel a bábból és pillangóvá változik, elrepül a virágos rétre(egy másik szőnyegre). Gyerekek, üljetek le törökülésben a szőnyeg szélére, körben, hogy mindenki jól lássa a többiek arcát. Körbeviszek nektek egy kosarat, amiben kis kártyák vannak. Arra kérlek benneteket, hogy mindenki húzzon egy kártyát, de úgy, hogy a többiek ne lássák! Aki a lepkét ábrázoló kártyát húzza, az lesz a tavasztündér, de ezt nem mondhatja el senkinek! A többiek bebábozódott hernyók lesznek, akik hamarosan lepkévé változnak! A tavasztündér kacsintással varázsol: valakire rá fog kacsintani úgy, hogy csak az az egy gyerek vegye észre. Akire rákacsintott, az lepkévé változik, és átrepül a virágos rétre (bemutatom). Ha valaki észreveszi, hogy ki a tavasztündér, az tegye fel a kezét, de hangosan még ne árulja el! Ha már hárman feltettétek a kezeteket akkor az én jelemre egyszerre rá kell mutatnotok arra, akire gyanakodtok. Ha mindhárman ugyanarra a gyerekre mutattok, akkor nyertetek, és az esik ki, akire rámutattatok (akkor is, ha nem ő a tavasztündér). Ha nem ugyanarra mutattok, akkor mindhárman kiestek a játékból, és nem változhattok pillangóvá, hanem kifele kell fordulnotok a körből, és továbbra is hernyócskák maradtok. Ha a tavasztündérrel együtt már csak hárman maradtok a játékban, akkor a tavasztündér nyert. Ha pedig a tavasztündért lefülelik, akkor másik tavasztündért választunk, aki újra pillangóvá varázsolja a hernyócskákat.”

Szóllásné Török Csilla
Célcsoport: 5-9