„Gyertek, üljünk körbe. (Kint vagyunk a szabadban egy osztályfőnöki óra keretében kb. 15 fővel ) Ezen az órán nem egyszerű gyerekek lesztek, hanem különleges ügynökök. Gondolom mindenki ismeri, hogy kiket nevezünk különleges ügynöknek. A nevében is benne van, hogy valamiben különlegesek, ők a kémek. Kémkednek pl. valamilyen szervnek valamilyen célból. De, hogy az ügynököknek se legyen könnyű a dolguk, mindig van egy olyan személy, aki az "ellenség táborából" beépül az ügynökök közé. Ő lesz a tégla. A mai játékunk, szerepünk célja az lesz, hogy kiszűrjük azt az egy személyt, aki beépült közénk. Nagyon egyszerű lesz megtalálni, hiszen a tégla egy jellel csalja tőrbe a kiszemelt ügynököt, ez pedig a kacsintás. Ha a tégla rákacsint az ügynökre és ezt az ügynök is észreveszi, az kiesik szó nélkül. Igazából mondhatjuk úgy is, hogy a szemével öl, így hanyatt esik. Az az ügynök, amelyik észreveszi a kacsintót, pisztolyt formázva a kezéből a levegőbe mutat. Ha 3 ügynök jelez a kezével, ők már "lelőhetik" a kiszemelt téglát. Abban az esetben esik ki a tégla, ha mindhárman rá mutatnak. Ha valamelyik ügynök másra mutat, ott mindhárom ügynök kiesett. Abban az esetben, ha három ügynök másra mutat, de az nem a tégla, akkor az az ügynök is kiesik a játékból, azaz lelövik. A tégla véletlenszerűen választódik ki kártyalap segítségével (saját készítésű, megfelelő mennyiségű kártyalapok – 1 kártyalapra 1 tégla van rajzolva, a többi kártyalapon ugyanolyan mintájú fekete kalapos úriember). A kártyákat összekeverem és fejjel lefelé teszem úgy, hogy azt senki ne lássa. Úgy nézzétek meg a lapokat, hogy azt senki se lássa! Nem adhattok egymásnak semmi jelzést, nem szólalhattok meg. Ügynökök vagytok, még egymásban sem bízhattok, mert köztetek van egy tégla. Ha megnéztétek fejjel lefelé tegyétek a lábatok, feneketek alá! Kezdődjön egy próbajáték! (Az esetleges hibákat javítom, korrigálom)”