JÁTÉKRA FEL!

Dunai Zsuzsanna: Törpék és óriások

Szerző:

 

  • A játék neve, címe: Törpék és óriások
  • A játék pedagógiai célja: Együttműködést, odafigyelést segíti és célozza meg.
  • A játék jellege: Energetizáló
  • A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  • Szükséges biztonsági intézkedések: : A játék előkészítéseként a helyszínt biztosítottam, nagy terület egy kert állt a rendelkezésünkre, szülők jelenlétében.
  • Résztvevők száma: -8
  • Résztvevők életkora: 5+
  • Játékidő: 1-5 perc
  • Helyszín: A játék bárhol játszható
  • Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  • Kellékigény: Nincs szükség kellékre
  • Technikai igény: Nincs szükség technikai igényre, a helyszínt biztosítottuk
  • Az előkészítés feladatai: A játékvezető, ez esetben én összehívtam a már amúgy is játszó gyerekeket a születésnapi bulin és megkérdeztem tőlük volna e kedvük játszani velem. Mindenki kórusban azt felelte, hogy igen!
  • Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  • A résztvevők bevonásának lehetőségei: Más ügyességi játékkal hangolódtunk rá a játékra, ez esetben már eleve Csodaországban voltak a gyerekek, hiszen egy lovagi ugráló várban érezhették jól magukat.
  • A játék megnyitása, nyitánya: A játék megnyitása egy kerettörténettel indult, miszerint csodaországban vagyunk,ahol törpék és óriások is élnek.Mindenki lehet óriás is és törpe is, mikor mit kérek. Mindenki felcsillanó szemekkel és mosolyogva figyelt rám.
  • A játék menete, játékszabályok: Adott szóra, hogy óriás, feláll lábujjhegy és magasba teszi a kezét,amikor elhangzik,hogy törpe,leguggol. Aki valami mást csinál, pl. azt mondom, hogy törpe és ő áll, akkor kiesik. Rutinosabb játékosoknál beállok a játékba és én is játszom úgy, hogy mikor azt mondom törpe állva maradok óriásként. Ilyenkor a rutinosabbak is téveszteni szoktak. Sokat nevettek a gyerekek.
  • A játék lezárása: Aki kiesett a játékból az a lovagi várban tudta megvárni, hogy ki marad a végére, akit a játék végén mindenki megtapsolt.
  • Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén mindenki egyszerre kiabálta, hogy mégegyszer! A játék örömteli volt a gyerekek számára. Korosztálytól függetlenül mindenki jókedvvel játszott, nagyon ügyesek voltak.
  • Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot tovább lehet fejleszteni nagyobb gyerekeknek, felnőtteknek úgy, hogy két oszlopba állnak, majd egymás felé fordul a két sor. A játékvezető a két sor között áll és hol azt kiabálja, hogy törökök, hol azt,hogy görögök. Amikor azt kiáltja, hogy törökök, akkor a törökök sorában hajol meg mindenki, amikor azt, hogy törökök,akkor a törökök sora. Aki akkor hajol meg, mikor a másik csapat nevét mondják, akkor kiesik a játékból. Itt is beállhat a játékvezető, ha nem esnek ki a játékosok és segíthet picit azzal,hogy mást mond és mást csinál.
  • A játékvezető speciális feladatai: Figyelni kell,hogy milyen korosztállyal dolgozunk, a piciknek érdemes előtte megmutatni,hogy mit kell csinálni (guggolni,ill. állni), picurik esetében próbajátékot is érdemes tenni.
  • Egyéb/megjegyzés: Abba a kivételes helyzetbe kerültem, hogy bár tanítónőként dolgozom és azt gondoltam, egy jó kis játékot levezetek majd ősszel az osztályban az iskolás gyerekekkel, akiket jól ismerek, mikor kiderült, hogy a vizsgára összesen két hét áll a rendelkezésemre. Ekkor hosszas gondolkodás után, hogy kinek tudnék játékot vezetni bevillant kislányom 4 éves születésnapi bulija, amire meghívott egy-két barátját. Számomra teljesen ismeretlen gyerekek, kihívás volt! A második döbbenetem az volt, hogy többen is úgy érkeztek a bulira, akik elhozták magukkal a nagyobb testvérüket. Akkor már teljes mértékben megfogalmazódott bennem, hogy jól döntöttem a játékot tökéletesen le tudom majd vezetni. Mikor már elég sokat játszottak együtt, akkor odahívtam magamhoz őket, megkérdeztem, hogy volna e kedvük velem játszani egyet, mindenki kórusban kiabált, hogy igen.
  • A foglalkozásról készült fotó/videó:
  • A Játékot lejegyezte: Dunai Zsuzsanna