JÁTÉKRA FEL!

Szeri Rozália: Vadászok és nyulak

  1. A játék neve, címe: Vadászok és nyulak
  2. A játék pedagógiai célja: Első osztályos tanító néniként az életkori sajátosságoknak megfelelő játékokat szeretnék alkalmazni testnevelés órán, ami levezetés a bemelegítés és egyéb kötött feladatok után. Izgalmas, kellemes, felszabadult élmény biztosítása órai keretek közt; labdaügyesség fejlesztése, mozgáskoordináció; szabályok megértése, betartása; egymás testi épségének védelme. Sikerélmény biztosítása azoknak a gyerekeknek, akik tanórán kevesebb önbizalommal rendelkeznek, de ügyes mozgásúak.
  3. A játék jellege: Energetizáló
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Puha labdák biztosítása (gumilabda), biztonságos landolási hely, talaj a nyusziknak (nagy szivacsszőnyegek, melyeket tornapadokkal stabilizálunk két oldalt, hogy biztosítsuk a csúszásmentességet, elegendő játéktér a túlzsúfoltság megakadályozásához.
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Gumilabdák (4 db, illetve a résztvevők számától függően ahány vadászt jelölünk ki), számukra jelzőtrikók, tornapadok (4 m hosszúból 3 db), szivacsszőnyegek (8 méter)
  12. Technikai igény: Nem szükséges
  13. Az előkészítés feladatai: A szivacsszőnyegek megfelelő távolságban (3-4 m) történő lefektetése, mögéjük tornapadok helyezése az elcsúszás megakadályozására; a játékteret egyik oldalon fallal, a másik oldalon tornapaddal érdemes lezárni, így nem kell állandóan az elgurult labda után szaladgálniuk a gyerekeknek (a tornapaddal lezárt oldalon a játékvezető is segíthet elállni a pályáról kikerülő labda útját). Gumilabdák, trikók odakészítése.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A résztvevőket nem vonom be az előkészítésbe. Mivel ezt a játékot kicsi gyerekekkel fogjuk játszani, testnevelés óra keretében, az előkészületekkel nem az ő idejüket rabolom. Ideális megoldás, hogy amíg ők az öltözőben elkészülnek, én addig gyorsan rendezem a terepet. (Elpakoláskor viszont a szőnyegek egymásra helyezését, a labdák, trikók szekrénybe pakolását már segítik a gyerekek, akik kitüntetésnek érzik, ha részt vehetnek az eszközök rendezésében.) A nagy tornapadok beforgatását egyedül végzem, mert nekik ez még balesetveszélyes (nehéz, illetve a lábukra ejthetik).
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A testnevelés órát mozgalmas bemelegítéssel kezdjük, sok futással, irányváltoztatással, szökdelő gyakorlatokkal, különböző testhelyzetekből történő rövid sprintekkel. Miután jó alaposan elfáradtak, leülünk pihenni a szőnyegekre. Elmondom nekik, hogy azért dolgoztattam meg így őket, hogy minél ügyesebb nyuszik legyenek ma belőlük, akik el tudnak menekülni, ha szükséges. Egy rövid mesét mondok nekik erről: Zelk Zoltántól A három nyúl meséjét. Ezután ismertetem a játékot, melynek során az ügyes nyuszik igyekeznek kicselezni a vadászokat.
  17. A játék menete, játékszabályok: A résztvevők számától (és életkorától) függően választunk 2-4 fő vadászt, akik a pálya közepén, a két erdő közötti tisztáson helyezkednek el, labda van náluk, ezzel fognak lőni. A nyuszikat az elején elosztjuk a két oldalon elhelyezett szivacsszőnyegekre, ahonnan próbálnak átszökdösni a szemben lévő erdőbe, úgy hogy a vadászok ne találják el őket. A vadászok csak lábbal vezethetik a labdát, majd a következő variációban csak kézzel dobhatják. A harmadik változatnál a kézben fogott labdával kell a nyuszikat megérinteni. Akit levadásztak, az cserél a vadásszal. Ha az erdőből nehezen akarnak kimozdulni a nyulak, akkor úgy változtatok, hogy sípszóra mindenkinek ki kell ugrani, és iszkolni a szemben lévőbe.
  18. A játék lezárása: A játékot egyszerre 2-3 variációval, max. 10 percig érdemes játszani, addig izgalmas. A következő alkalommal változtatásokat is kipróbálunk. A játék lezárásaként nagyon megdicsérem a nyuszikat és a vadászokat is, igyekszek kiemelni azokat, akik minél többször próbáltak átfutni a másik erdőbe.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Aki a játék során egyszer sem volt vadász, az jutalomkártyát kap, melyet tanítási órán is osztunk (a gyerekek ennek különösen örülnek, hiszen itt azok is lehetőséghez juthatnak, akik esetleg órai aktivitásban nem jeleskednek annyira). A jutalmazást a játék mindhárom körében elvégzem (az általam először kijelölt vadászok nem számítanak lelőtt nyuszinak). Ezt a módszert máskor is szoktam alkalmazni a testnevelés órákon.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játszott variációkon kívül: akit eltaláltak, az kiesik, így fogynak a nyuszik. (Az utolsó 4-5 jutalmazása). Nehezítés lehet, hogy csak csípőre tett kézzel szabad közlekedni, illetve ha ügyesek a vadászok, akkor a lábbal vezetett változatnál ők is tehetik csípőre a kezüket. Tapasztalatom szerint a gyerekeknek nagyon tetszik, amikor egy játékot menet közben többször módosítunk, természetesen, ha már ismert játékról van szó.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A nyuszikat motiválni kell, hogy minél többször próbálkozzanak az átjutással, miközben változtathatják a helyüket az aktuális erdő teljes szélességében, minél többször cselezzék ki a vadászokat. Szükség esetén többször is felhívom a figyelmüket a jó taktikára. Figyelni, hogy akit eltaláltak (vagy megérintettek), az vita nélkül, minél hamarabb cseréljen a vadásszal.
  22. Egyéb/megjegyzés: Mivel a kicsi gyerekek nehezen tudják gyorsan váltani a jelzőtrikót, így sokszor csak a nyakukba akasztják, így könnyebb, nem gabalyodnak bele.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szeri Rozália