JÁTÉKRA FEL!

Somogyi Rozália: Kalandozások, kutatások a számjegyek történetében

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Kalandozások, kutatások a számjegyek történetében
  2. A játék pedagógiai célja: Egymásra figyelés, figyelem összpontosítás, kreativitás fejlesztése, matematika történeti érdekességek megismerése, kommunikációs készség fejlesztése, munkamegosztás lehetősége
  3. A játék jellege: Csoport vagy párképző
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Egymásra ügyelés
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: számkártyák, zsetonok, feldolgozandó kérdések, kutatásra szánt irodalom lapon.
  12. Technikai igény: számítógép, írólapok, íróeszközök, szék, asztal
  13. Az előkészítés feladatai: Csoportoknak közös, biztonságos hely kialakítása
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Csoportok kialakítása, csoportnevek kitalálása, lejegyzése, rajzolása. Zseton jár érte.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Közös megbeszélés a játék menetéről, csoportok kialakítása, feladatokhoz tartozó eszközök leltározása
  17. A játék menete, játékszabályok: A csapatok húznak a kérdésekből 3-t, ezeket feldolgozzák, kikutatják, meghatározott idő után körben elmondják a kérdésüket és a válaszaikat, erre kapnak zsetont (1 v. 3 v. 5 pontot érőt, a tartalomnak megfelelően). Ezután a kapott számjegyekhez gyűjtenek szólásokat, közmondásokat, amelyik számjegyhez nem találnak, azt átalakítják szmájlivá, vagy egyéb képpé. Ezekért is jár a zseton. Kutatási témák, kérdések I. Római számok 1. Hányféle számjegy alkotja a római számokat, és melyek ezek? 2. Mikortól használtuk kevésbé a római számokat? 3. Napjainkban hol találkozhatunk római számokkal? 4. Baján hol találjuk a képen látható kronogrammát, melyik évszámot adja? II. Arab számok 1. Mi a reprezentáció? 2. Honnan származnak az arab számok, s miért ez a nevük? 3. Mikor és hol találkoztak a 0 számjeggyel? 4. Mikor kezdték az arab számokat használni Magyarországon, s hol látható az első megjelenésük? 5. Figyeljétek meg a táblázatban a kétféle számjegyekkel felírt számokat! Melyikkel egyszerűbb felírni a számokat, miért III. Gyűjtsetek számokat tartalmazó szólásokat, közmondásokat! Amelyik számjegyhez nem találtatok, azt alakítsátok szmájlivá, de azért maradjon felismerhető maga a szám! Ehhez használhattok színest, zsírkrétát, filcet… Pl. 12 egy tucat. Ajánlás: Keresd a képen a számokat játék. https://www.jatekok.ws/puzzle/17/keresd-meg-a-szamokat.html Témakörök 1. Római számok A római számírás az ókori Rómából származó számjelölési rendszer. A rendszer elve szerint néhány kiválasztott betűnek számértéket adnak, és ezek kombinációival írják le a számokat. A római számrendszer additív számrendszer, amely azt jelenti, hogy egy szám értékét a számrendszer jeleinek összevonásából lehet létrehozni. A felhasznált betűk a latin ábécéből származnak: • I = 1, • V = 5, • X = 10, • L = 50, • C = 100, • D = 500, • M = 1000. Nagyobb számok helyes leírása a következő módon történik: először az ezresek, aztán a százasok, aztán a tízesek, végül az egyesek. Például: 1988 = M + CM + LXXX + VIII = MCMLXXXVIII A római számokat a 14. században elkezdték kiszorítani az arab számok. Napjainkban leginkább sorszámozásra, fejezetszámozásra, valamint dinasztiák neveiben használatosak a római számok (például II. Erzsébet). Ezen kívül általában régi épületeken az építés évét jelzik, valamint filmes produkciók végén a gyártási év jelölésére is gyakran római számokat használnak. A reneszánsz idején általános volt, hogy a könyvek első oldalára egy latin szöveget helyeztek el, amelyben összeadva az I, V, X, L, C, D, M betűket, az eredmény a könyvkiadási dátuma lett. Templomok és más épületek bejárata fölött is hasonlóan olvasható az építés évszáma. Az ilyen számot tartalmazó feliratokat kronogrammának nevezik. 2. Arab számok Hindu–arab számírás alatt a számoknak arab számjegyekkel (további elnevezéseik még a hindu–arab számjegyek, indiai számjegyek, hindu számjegyek, nyugat-arab számjegyek, európai számjegyek vagy nyugati számjegyek) történő leírását értjük. Manapság világszerte ez a számok legelterjedtebb reprezentációja. A matematika fejlődésében fontos mérföldkőnek számítanak. Jellegzetessége a helyiérték alapú, általában decimális (tízes) rendszer a következő számjegyekkel: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. Történetileg a hétköznapi életben használt tízes számrendszerhez fejlesztették ki, de más számrendszerekben is alkalmazható. A számjegyek Indiában jelentek meg i. e. 400 és i. sz. 400 között, ahonnan a 9. századra eljutottak Nyugat-Ázsiába, végül pedig a 10. századra Európát is elérték. Itt az arab számok elnevezést kapták, mivel az arab matematikusok és csillagászok munkássága révén váltak ismertté. A hindu–arab számrendszer 1-től 9-ig terjedő szimbólumai a bráhmí számjegyekből alakultak ki. I. e. 300 tájékáról származó buddhista szövegben találjuk az első, később 1, 2, 4 és 6 számjegyként alkalmazott szimbólumokat. Egy századdal később a 7 és 9 használata is megjelent. Az első 0 számjegyet tartalmazó, általánosan elfogadott írásos emlékek az indiai Gválijar város melletti Visnu templom kőfeliratai (i. sz. 875 és 876), melyeken a 270 és 50 számok nulla számjegye a mai nullához igen hasonló formájú. Az indiai számolási rendszer Közel-Keleten való elterjedésében két matematikusnak volt meghatározó szerepe: a perzsa al-Hvárizminek, aki i. sz. 825 körül könyvet írt a Számítás hindu számokkal címmel, és az arab Al-Kindinek, aki nagyjából i. sz. 830-ban négy kötetet szentelt a témának. A nyugati civilizációban a számjegyek első említésére a 976-os Codex Vigilanusban kerül sor. 980-tól Gerbert d’Aurillac (a későbbi II. Szilveszter pápa) elkezdte terjeszteni őket Európában. Magyarországon a 15. század közepén kezdték használni az arab számjegyeket. Első ismert megjelenésük 1456-ban V. László pecsétjén található. Forrás: www.wikipedia.org Használható weboldalak:www.wikipedia.org, www.idegen-szavak.hu Római Arab Megjegyzés nincs 0 Nem használták a nullát. I 1 II 2 III 3 IV 4 A IIII-t órákon és kártyákon még használják. V 5 VI 6 VII 7 VIII 8 IX 9 X 10 XI 11 XII 12 XIII 13 XIV 14 XV 15 XVI 16 XVII 17 XVIII 18 XIX 19 XX 20 XXX 30 XL 40 L 50 LX 60 LXX 70 A Septuaginta rövidítése LXXX 80 XC 90 C 100 CC 200 CCXLVIII 248 CCC 300 CD 400 D 500 DC 600 DCC 700 DCCC 800 DCCCXXXIX 839 CM 900 CMXI 911 M 1000 MCXI 1111 MCMXLV 1945 MCMXCIX 1999 Szabályosan nem lehet rövidíteni az I csak V és X előtt állhat. MM 2000
  18. A játék lezárása: A zsetonok összeszámolásával kialakult a sorrend.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Órákon lehet órai munkás jeggyel jutalmazni, itt most kaptak a tanulók fél órás „szabad” időt az informatika teremben. Nagyon kedvelik a Honfoglaló játékot.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Mint említettem, ezt a játékot alapjain más témakörben is szívesen végzik a tanulók, s ha elfáradtak a kérdésekben, akkor a záró feladat megpihenteti őket, magasabb évfolyamokban szívesen össze is állítják társaiknak a feladatokat, kérdéseket…
  21. A játékvezető speciális feladatai: Fontosnak tartom a csoportok minden feladatát legalább egy mondatban való értékelését, jót és rosszat egyaránt
  22. Egyéb/megjegyzés: Úgy igyekszem tervezni a játékokat, hogy a végén a gyerekeknek is legyen lehetősége megfogalmazni hogyan érezték magukat, véleménynyilvánításra legyen lehetőségük, szóban vagy írásban, még ha ez néha rövid is
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Somogyi Rozália