JÁTÉKRA FEL!

Duchon Péter: Számsorrend

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Számsorrend
  2. A játék pedagógiai célja: Közösségi kapcsolatok fejlesztése, kreativitás fejlesztése, játék élvezete
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Szemet fedő kendők, biztosítótű, papírlap, toll, stopperóra
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: A játék szabályainak ismertetése, számok megírása
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei:
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Feladatismertetés
  17. A játék menete, játékszabályok: A játék szabályainak az ismertetését a játék előtt 2 nappal tettem meg az egyforma létszámú fiú és lány csapatnak. Mivel több megoldása is lehet a feladatnak és a tanulóknak nagyon kreatívnak, ötletesnek kell lenniük, ezért hagytam bőven időt a tervezgetésre, szervezésre. A 9-9 fős fiú és lány csapat külön játszik, mert a gyerekek a feladat végrehajtása közben nem látnak és nem szeretném, ha lányt fiú olyan helyen érintene meg esetleg, ami sértené a személyiségi jogait! A feladat: A csapat minden tagjának bekötjük a szemeit, így nem látnak. A pólójukra erősítünk egy kétjegyű számot és a fülükbe súgjuk, hogy mi az a szám, ami rajtuk van. Mindenki csak a saját számát tudja! Az egyszerűbb változatban egyik számjegy sem lehet nulla. Nem szabad a szájukon semmilyen hangot kiadni, a feladat pedig az, hogy egy növekvő számsorrendbe kell állniuk. Stopperrel mérem a csapat idejét, az a csapat nyer, aki hamarabb teljesíti a feladatot. A játéktér körbe van rakva padokkal, székekkel, így elvileg, ha ügyesek, mindenki be tud állni a sorba. A játék előtt az ellenfél tagjai megpörgetik kicsit a játékosokat és arrébb viszik őket. Így biztos, hogy úgy indul a játék, hogy mindenki vak és néma és senki nem tudja, hogy hol van. Mindkét csapat 6 percen belül teljesítette a feladatot, érdekesség, hogy a fiúk kezdtek, így a lányok láthatták a megoldásukat, levonhatták a tanulságokat. Választhatott volna a lány csapat más taktikát, de nem tette. Mivel a fiúk egy perccel gyorsabbak voltak, ők nyertek. Mindkét csapat azt a taktikát választotta, hogy egy vezér odament mindenkihez és az egyik vállán leütögették a tizeseket, a másikon az egyeseket. Így az illető sorba tudta állítani őket és mivel tudta a saját számát, végül beállt a megfelelő helyre. Az általam kitalált nehezített változatban minden egész percben hangosan megzavartam a feladatot teljesítő csapatokat. Hol csak ordítottam egy nagyot, hol énekeltem, vagy szavaltam. Ez azért volt nagyon zavaró, mert az alap változatban néma csöndben koncentrálhattak és csinálhatták a dolgukat. Így is teljesítették a feladatot, csak kb. egy perccel tovább tartott. Ez alkalommal is a fiúk nyertek.
  18. A játék lezárása: Eredményhirdetés és értékelés, a tanulságok levonása közösen
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Jutalom a győztes csapatnak
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játék menetében említettem
  21. A játékvezető speciális feladatai: Szabálytalanságok azonnali megszüntetése, ha a pálya szélén vannak balesetvédelem
  22. Egyéb/megjegyzés: 
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Duchon Péter