„Nagyapa és unokái körben ülnek a szobában. Egy kivételével minden szék aljára fel van ragasztva egy öntapadós matricából kivágott kör, olyan mint egy kerek labda. Egy szék alatt viszont egy hosszúkás csík van, mint egy bot. Ennek a széknek a gazdája lesz a játékban a nagyapa. A labdások pedig mind unokák. Ne áruljátok el azonban egymásnak, mik vagytok! Egyenesedjetek fel! Némán bólintsatok, ha tudjátok, milyen szerepet játszotok a játékban! Nagyapa- akit nem tudunk ki- szeretne választani unokái közül néhányat, akiknek megtanít egy bűvésztrükköt. Aki a játékban végig bent marad, a szerencsés unokák közé fog tartozni. Amikor nagyapa botja koppint, mindenkinek valakire rá kell nézni. (Én leszek a koppintó nagyapa helyett, hogy titokban maradhasson, ki ő. ) Csakhogy ez a bizonyos nagyapa nemcsak egyszerűen ránéz egyik unokájára, hanem rákacsint. Ügyesen kell az egyik szemével gyorsan rákacsintson, hogy senki más ne lássa azon az egy unokán kívül. Akire rákacsintott, becsületesen ki kell álljon a játékból. Viszont, ha van a játékban levő unokák közül olyan, aki megsejti, ki a kacsintó nagyapa, az úgy tesz, mintha megmarkolna egy láthatatlan botot maga mellett. Ha már egy körben vannak hárman, akik jelzik, hogy tudják ki lehet a nagyapa, számolás után egyszerre rá kell mutassanak. Ha nem ugyanazt tartják nagyapának, sajnos kiesnek a játékból. Ha mindhárman egy személyre mutatnak, az kiesik, akár ő volt a nagyapa, akár nem. A játékot addig játsszuk, amíg hárman nem maradnak. Nagyapa és két unoka. Ők ketten lesznek azok, akiknek ma nagyapa megtanítja, hogy kell egy pénzérmét eltüntetni. Holnap majd újabb unokákra kerülhet sor. Akkor nagyapa helyett koppintok a bottal, s hirtelen mindenki nézzen rá valakire!”

Noé Gabriella
Célcsoport: 5-9 év