JÁTÉKRA FEL!

Dukainé Szili Márta

Szerző:
  • A játék neve, címe: Fordított állatkerti séta
  • A játék pedagógiai célja: A gyermekek állatokról szerzett ismereteinek gyakorlása, elmélyítése; figyelem koncentráció fejlesztése; reakció idő csökkentése; gondolkodás fejlesztése; türelem fejlesztése; anyanyelvi fejlesztés; emlékezet fejlesztése
  • A játék jellege: Kommunikációs
  • A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  • Szükséges biztonsági intézkedések: Tárgymentes terület kialakítása
  • Résztvevők száma: 15-20
  • Résztvevők életkora: -5
  • Játékidő: 5-10 perc
  • Helyszín: A játék bárhol játszható
  • Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  • Kellékigény: Karika (el is maradhat!)
  • Az előkészítés feladatai: Játékeszköz-mentes hely a csoport szobában; asztalok, székek elrakása
  • Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  • A résztvevők bevonásának lehetőségei: Játékeszközök, elrakása a helyükre; csoportszoba tárgyainak elpakolása
  • A játék megnyitása, nyitánya: Körbe üljük – álljuk a szőnyegünket, ahol játszani fogunk. A játék és szabályainak ismertetése.
  • A játék menete, játékszabályok: A gyerekekkel együtt a kör szélén állva irányítom a játékot. „Állatkertben járunk, és különböző állatokat látunk. Ám most nem mi sétálunk az állatok előtt, hanem ők sétálnak mi előttünk! Minden állat megmutatja magát, és körbe sétál 1x (jellegzetes járásával), és közben beszél hozzánk a saját beszédével. Kitaláltam: milyen állatok élnek a mi állatkertünkben! A fületekbe fogom súgni: ki milyen állat legyen, ti pedig gondoljátok ki: hogyan járnak, és mit mondanak. Akinek segíteni kell a kitalálásban szóljon: segítek! A karika olyan színpad lesz, ahová a büszke állatok beállnak, hogy még egyszer megmutassák magukat és a hangjukat! Aki meghallja az állatnevét, csak az járhat körbe!” Minden gyermek fülébe súgom: milyen állat legyen; aki bizonytalan, vagy nem tudja, hogyan utánozza az adott állatot, annak segítek kitalálni (rávezetéssel!). „Ne felejtsétek el: mit súgtam!” Szabály: Nem muszáj elfogadnia a gyermeknek az általam súgott állatot; választhat/javasolhat másikat! Egy állatnevet több kisgyermek is kaphat! Egyszerre csak egy gyermek mehet körbe! Várják ki egymást csendben azért, hogy jól lássák, hallják, és fel tudják ismerni a körben sétáló „állatot”. Sétára hívás: állatnéven A tévesztés, vagy felejtés lehetősége fenn áll; a lényeg: utánozza a gyermek egy állat mozgását és hangját; tudja hozzárendelni az állatot.
  • A játék lezárása: Az ügyes állatkák szerepeket csereberélhetnek, és egyszerre járkálhatnak össze-vissza az állatkertben.
  • Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: : Megdicsérem az ügyes kiskacsákat, csibéket, macikat, kutyusokat, cicákat, és az összes felismert állatot (mindenkit!) Megkérdezem: tetszett –e a játék; játsszuk –e még máskor is?
  • Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: : „A többiek előtt titok, amit súgtam, mert nekik kell kitalálni a hangotokból és a mozgásotokból: milyen állatok vagytok? ” Rámutatással hívom ki! 6 éves és idősebb gyermekeknél barkohbázás különböző fokozataival is ki lehet hívni az állatokat (1-2 jellegzetes külső tulajdonság elmondása – a gyerekek ismereteinek függvényében pl.: 4 lába van és szereti a csontot)
  • A játékvezető speciális feladatai: A játékot fokozatosan vezetem be: ha látom, hogy már kezdik unni, mert túl könnyű a feladat, akkor a szabályokat fokozatosan változtatom (nehezítem). Pergővé kell tennem a játékot
  • Egyéb/megjegyzés: : A játék témája alkalmanként változtatható, korosztálytól függően kombinálható pl. barkohbával, vagy más kitalálós játékkal
  • A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  • A Játékot lejegyezte: Dukainé Szili Márta, (dszilimarta@t-online.hu)