JÁTÉKRA FEL!

Baloghné Kovács Renáta: Bödögócia királya

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Bödögócia királya
  2. A játék pedagógiai célja: Játékos formában történő koncentráció és figyelemfejlesztés. Ismeretanyag, szókincs bővítése. Feszültségoldás, szórakozás.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Mivel ez nem mozgásos játék, különös biztonsági intézkedésre nincs szükség.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Semmilyen kellékre nincs szükség a játék során.
  12. Technikai igény: Ha bent tartjuk a játékot, csak székekre van szükség, melyeken körben ülve helyet foglalhatnak a résztvevők. Ha a szabadban történik a játék, nincs szükség speciális technikai kellékre, leülhetnek a fűbe, … stb. ( Mivel nálunk esett az eső, csak bent volt lehetőségünk a játék lebonyolítására. )
  13. Az előkészítés feladatai: Helyszín rendezése, székek körberakása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játékosok segítenek a székek körberakásában.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Elmondom a résztvevőknek, hogy képzeljük el, hogy mi egy kis királyságban élünk, Bödögócia Királyságban. ( Ez azért érdekes, mert Homokbödögén vagyunk, ez a településünk neve. Tehát a királyság neve változtatható, aszerint, hol játsszuk a játékot. ) Az uralkodója egy különleges király, mert nem szeret minden betűt a magyar abc-ben. Pl. nem szereti az l betűt.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok körben ülnek, én is közöttük ülök játékvezetőként. Elmesélem, hogy Bödögócia királya elutazik, s nekik helyeket kell majd mondaniuk, de csak olyant lehet, amelyben nem szerepel az l betű. Tehát a kérdés: Hova utazik a király? Pl. Ausztriába, Pápára, Csótra… Akire rámutatok, mindig az mond egy helyet. Gyorsan kell mondani, aki nem tud, vagy sokat gondolkodik, legközelebb visszatérek hozzá, s akkor kettőt kell kitalálnia helyette. Következő kérdés: Elmegy a király ezen a helyen egy vendéglőbe, s ott enni szeretne valami finomat: – Mit eszik a király?; inni szeretne: – Mit iszik a király?; elvitte magával kedvenc állatát is: – Milyen állatot vitt magával? Így folytatódik a játék a fentiek alapján, s a kérdéseket még lehet bővíteni fantáziánk szerint. Természetesen más betűvel is lehet játszani.
  18. A játék lezárása: Ezt a játékot főként a játék élményéért játsszuk, nincs következménye, s versenyhelyzet sem alakul ki. ( Ez nálunk is így történt, a gyerekek inkább segíteni próbáltak egymásnak, s nem a versenyen volt a hangsúly. ) Így a résztvevők visszajelzései alapján és a külső környezet hatásait figyelembe véve a játékvezető vet véget a játéknak.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Dicséret, részvétel megköszönése, visszajelzések kérése: – Tanultatok-e valami újat? – Hogy éreztétek magatokat közben? – Szívesen játszanátok-e máskor is ilyent?
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: – Versenyjátékként, és nem élményjátékként játszani: aki nem tud mondani az adott betű nélkül szót, kiesik a játékból. Az a nyertes, aki a végére marad. – Nehezítve a játékot: két betűt nem szeret a király, így egyszerre két betűre is figyelnie kell a résztvevőknek.
  21. A játékvezető speciális feladatai: – Szabályok érthető és fokozatos ismertetése. – Játékosok reakcióinak folyamatos figyelemmel kísérése, ha lapossá kezdene válni a játék, pl. egy szokatlan, meglepő kérdést teszünk fel: A király mesét szeretne nézni. Milyen mesét nézzen? – A résztvevők lelki- és fizikai biztonságára való ügyelés.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Baloghné Kovács Renáta