JÁTÉKRA FEL!

Rádi Erzsébet: Papírtornyok

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Papírtornyok
  2. A játék pedagógiai célja: Középiskolai osztályban az osztályközösség építése, közös munka, együttműködés erősítése.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: nincs
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: újságpapír, cellux, olló, stopper óra, mérőszalag
  12. Technikai igény: minden csoportnak egy asztal és néhány szék
  13. Az előkészítés feladatai: 4 csoportra osztani a rendelkezésre álló újságpapírokat úgy, hogy minden csoportban azonos legyen az újságlapok száma. Előkészíteni 4X3 tekercs ragasztószalagot és egy-egy ollót csoportonként. Számkártyák készítése: 24 db (6db 1-es, 6db 2-es, 6 db 3-as, 6 db 4-es) Terem átrendezése: padok, asztalok széttologatása a terem szélére.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: az újságpapírokat szétválogathatnák a résztvevők is.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A számkártyák összekeverése, lefordítása számmal lefelé, minden résztvevő húz egy kártyát, az azonos számot húzók kerülnek egy csoportba. Véletlenszerű csoport kialakítás – max. 6 fős csoportok (ténylegesen 4 db 5 fős csoport volt)
  17. A játék menete, játékszabályok: Elmondtam a résztvevőknek, hogy azt szeretném, ha papírtornyokat terveznének és állítanának össze! A cél a legmagasabb olyan torony felépítése 15 perc alatt, ami nem dől össze. Használható eszközök: adott mennyiségű újságpapír, olló, cellux. A csoport minden tagjának hozzá kell járulnia a munkához. Ezen kívül semmilyen megkötés nincs. Ha szükséges felállhatnak székre vagy asztalra. Szétosztottam az újságpapírt, a ragasztószalagokat az ollókat és elindítottam az órát. Keretmese: Egy újságpapír vár lakói vagyunk, a király egy pályázatot hirdetett a leomlott torony újjáépítésére. Ehhez az északi, déli, keleti és nyugati szárny lakóinak 5-5 fős tervező csapatokat kell kiállítani és a lehető legmagasabb önállóan is stabil tornyot építeni, amelyet ezután a várhoz lehet kapcsolni. Az a csapat győz, aki a legmagasabb tornyot építi, ezzel elnyeri a király főépítész csapatának címét.
  18. A játék lezárása: A 15 perc leteltével egyenként megkértem a csoportokat, hogy válaszoljanak néhány kérdésre: • Mennyire tudtak jól együttműködni? Azt mondták, hogy jól tudtak együttműködni, közösen alakították ki a terveket és építettek. (Én úgy láttam, hogy ez három csapatban tényleg megvalósult, de egyik csapatban leginkább két fő dolgozott a másik három nem nagyon vette ki a részét a munkából inkább az újságokat olvasgatták… Ebbe a csoportba pont olyan emberek kerültek, akik nem igazán vannak kapcsolatban egymással az iskolában sem, ez látszott az együttműködésükön is…) • Volt-e egy „projektvezető” vagy közösek voltak az ötletek? Volt olyan csoport, ahol megneveztek egy vezetőt (egyébként is ő az osztály vezéregyénisége), másik csoportban pedig azt mondták, hogy mindenkinek voltak ötletei, ezeket mind beleépítették a tervbe és a megvalósításba. (Ennek a csoportnak a tornya lett a legmagasabb és a legstabilabb is.) • A legmagasabb tornyot építő csapat mondja el, hogyan tudták elérni a legjobb eredményt! Azt mondták, hogy az erős elemek (hengerré csavart teljes újságok) és az oldalról való megtámasztás az alapnál jó döntés volt, amit közös ötletek alapján közösen, egymást segítve valósítottak meg. • Egy csoporttag meg tudta volna valósítani a feladatot? Egyértelműen, minden csoport azt mondta, hogy nem, ez egy igazi csapatmunka volt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Azt gondolom, hogy a játék nagyjából elérte a célját, jó volt látni, hogy a csoportok tagjai együttműködnek, küzdenek, hogy az ő tornyuk legyen a legmagasabb (kivéve az egyik csoportot, ahova pont a két legvisszahúzódóbb diák bekerült, ők nem nagyon vettek részt…) A legmagasabb tornyot kiállítottuk az osztályteremben.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Lehet tornyot építeni pl. spagettiből, gyufás skatulyákból.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játék közben az idő elteltére felhívtam a figyelmet többször is, néha szóltam, hogy mindenki vegye ki a részét a munkából.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Rádi Erzsébet