JÁTÉKRA FEL!

Pektor Gabriella: Mozgó kapuk

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Mozgó kapuk
  2. A játék pedagógiai célja: Együttműködési készség fejlesztése a párok részéről. mozgáskoordináció fejlesztése a kapukon áthaladó gyermekeknél.
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A nagylabdákat már ismerjék a gyermekek. Tudjanak rajta biztonsággal ülni, gurulni, hanyatt fekvésben végig feküdni a labdán.Ezek után javasolnám csak mindenképpen ennél a korosztálynál a játékot.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 5+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Nagylabdák
  12. Technikai igény: Tornaterem, tornaszoba, nagyonn óvodai csoportszoba vagy tanterem a játék biztonságos levezetéséhez.
  13. Az előkészítés feladatai: A résztvevőket két csapatba osztjuk. Az egyik csapat fogja alkotni az ún. mozgó kapukat.A kapuk párjai egymással szemben kb. 3-3,5 méterre egymással szemben helyezkednek el.A létszámtól függően 3-4-5 kapu lesz.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Kezdettől fogva bevonom őket a játékba. A játékszabály ismertetésénél gyakran alkalmazom a A szabály ismertetésénél gyakran alkalmazom a próbajátékot.Szükség esetén ( pl. bonyolult a szabály) még többet kell magyarázni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Kedves Szabolcs! Szeretettel küldöm az egyik kedvenc játékomat.A célcsoport az óvodás korosztály ügyes nagycsoportosai illetve az általános iskola alsó tagozata. A játékot a felnőtt tanítványaim segítségével mutatom be, ők hozzájárultak a videó felvételéhez.(Magam is akkreditált képzést vezetek www.pek-torna.fw.hu) Több, mint harminc éve foglalkozom a nagylabdákkal, így azon a képzési hétvégén, amikor ezeknek az eszközöknek a fejlesztő hatásával foglalkoztunk készítettem el a videó felvételt. Engedelmeddel egy kis " történelmi bevezetés": A felfújható, felnőtt ember súlyát is elbíró labdákat több évtizede eredményesen használják a mozgásszervi, ezen belül is a gerincpanaszok megelőzésében, kezelésében. A labdák történelmében mindenképpen meg kell említenünk Carel Bobath neurológus és felesége Bertha Bobath gyógytornász nevét. Kettejük közös életműve a fizioterapeuta empirikus és az ideggyógyász elméleti munkájának egymásra hatásából kialakult Bobath –módszer. Ők eredményesen használták az idegrendszeri károsodással született gyermekek fejlesztésében és gondozásában terápiás segédeszközként. Jómagam a 90-es években ismerkedtem meg az akkor még Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Főiskolai Karának Fizioterápis Tanszékén ezekkel a labdákkal. Hazánkban akkoriban még csak elég kevés helyen használták és többnyire csak a fülecskével ellátott változata volt ismert. Bevallom, engem azonnal rabul ejtett, teljesen elvarázsolt és azóta is egyre több kellemes élményem fűződik hozzá. Az évek során ezeket az élményeket, tapasztalatokat igyekeztem megosztani a különböző korosztállyal foglalkozó pedagógus kollégákkal, edzőkkel, szülőkkel. Úgy érzem, munkámmal ezáltal kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy egyre több óvoda és iskola csoportszobája, tornaterme bővült ezzel a sokrétű eszközzel, s méltán került be a gyógytestnevelés eszköztárába is. A megszokottnál nagyobb méretű gömb azonban szinte ellenállhatatlan mozgásvágyat ébreszt minden korosztálynál. -A labdán való mozgás, hintázás , ringás, ringatás felejthetetlen élménye szinte az anyaméh biztonságos közegét idézi fel, s közben az izmok összjátéka, a mozgás koordinációja fokozatosan alakul ki. -Valójában egy olyan eszközzel végeznek örömteli tevékenységet, amely játékosan segíti az egyensúlyérzékük fejlesztését, megszilárdítását. Felesleges azt bizonygatnom, hogy ennek milyen nagy szerepe van egy kisgyermek életében. Erre minden csemetének szüksége van akkor is, ha szerencsére minden különösebb probléma nélkül jött a világra. -Azoknál a gyermekeknél, akik sztereotip mozgásismétlésekkel próbálnak saját magukon segíteni, a labda szintén elsőrangú eszközként szerepel. -Anyaga, tapintása kellemes élményt nyújt a vele játszó, tornázó ember számára. -Alakja, nagysága alkalmazkodik a gyakorló testméreteihez. -Kiemelkedő eszköze az izomerősítésnek, nyújtásnak és mobilizálásnak. -Segít a beszűkült ízületi mozgáspályák oldásában. -A rajta való ülés a gerinctől folyamatos ,aktív törzsizommunkát kíván. -A porckorongokra való jótékony hatása kiemelkedő. -Főleg a gyermekeknél tapasztalható, hogy a ritmusérzék fejlesztésében, a tér-és helyzetérzékelésben, a figyelemben, a téri tájékozódó képességben, a látómező stabilizálásában is fontos szerepet tölt be. A gyermek legfejlesztőbb élettevékenységében , a játékban is meg tudja mutatni előnyös tulajdonságait. Szívből kívánom, hogy minden óvoda és iskola szertárában legyen minél több nagylabda, s használják azt a pedagógusok a gyermekek mozgásvágyának kielégítésére, tartásuk javítására és sok-sok ÖRÖMTELI JÁTÉKRA! Járuljon hozzá személyiségük kiteljesedéséhez, mozgásuk kreativitásuk, testük és lelkük fejlődéséhez! 
  17. A játék menete, játékszabályok: A gyermekeket két csapatba osztom. Az egyik fele egymással szemben elhelyezkedve 2-3 méter távolságban ül. pl. sarokülésben.( a távolság a terem nagyságától és a gyermekek képességeitől is függ). A labdát egyenletes tempóban kell folyamatosan egymásnak gurítani. Ez a kapu, pontosabban a Mozgó kapu. A gyermeklétszámtól függően 4-5 ilyen kaput is készíthetünk. A kapuk egymástól olyan távolságban vannak, hogy a kapuk között áthaladóknak valóban kihívást jelentsen az, hogy a labdák mozgását figyelembe véve mikor induljanak el, mikor kell megállniuk és tovább haladniuk egyik kaputól a másikig. Az az ügyes gyermek, aki a célig úgy el tud jutni, hogy ne csukódjon rá egyik kapu sem. A szövegkörnyezet, mesekeret pedig a korosztálytól függ.A cél lehet a varázskastély, ahol a sok próbát átélt vitézek megpihenhetnek.
  18. A játék lezárása: Értékeljük azokat a vitézeket, akik el tudtak jutni a nehézségek ellenére a varázskastélyba. Külön dicséretet érdemelnek azok, akik nem " sérültek meg", azaz nem találta el őket egyetlen kapu sem.A résztvevők elmondják, hogy tetszett-e nekik a játék vagy sem, s ha igen, akkor miért? Természetesen azt is meghallgatom, akinél nem aratott sikert. Megbeszéljük a játék tapasztalatait. Tanácsokat adunk egymásnak arra vonatkozólag, ha legközelebb játsszuk, mire kell figyelnünk legfőképpen, hogy pl. a kapuk ne találjanak el.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás:
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: -A játékot kisebb méretű labdával is lehet játszani -A mozgó kapuk elhelyezése – Vannak kisebb és nagyobb méretű csörgő vagy más jellegű hangot adó labdák. Bekötött szemmel kell végig menniük a vitézeknek a kapukon. – Úgy kell áthaladni a kapuk között, hogy közben egy lufit pöccintenek, tartanak folyamatosan a levegőben az átkelő vitézek.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Vigyázni arra, hogy ne durvuljanak el a kapok, azaz nem szándékosan kuglizzák ki a közlekedő vitézt.
  22. Egyéb/megjegyzés: Természetesen azt a gyermeket, aki nem kíván átmenni a kapukon, nem kényszerítem, viszont arra biztatom, hogy segítsen kapu lenni.Remélem, így hamarosan neki is kedve támad játszani.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Pektor Gabriella