JÁTÉKRA FEL!

Pőcze Lászlóné: Macska, kutya

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Macska, kutya
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők önkéntesen a játék öröméért játsszanak, egymásra figyeljenek, reakció idejük a lehető legrövidebb legyen, a megkezdett irányba fussanak.
  3. A játék jellege: Energetizáló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Egymásra figyeljenek a játékosok, az ülők a kezüket ne tegyék a hátuk mögött a talajra nehogy rálépjenek a futók, a futók egy irányba haladjanak, s ne rohanjanak a berendezésnek s az előbb beérkező a leülésnél magára és társaira is vigyázzon.
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: -5,5+,7+,10+,14+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Babzsák, vagy báb, vagy egy összegöngyölt újság.
  12. Technikai igény: Nincs semmilyen technikai eszközre szükség.
  13. Az előkészítés feladatai: Szabaddá tesszük a helyszínt, hogy ott körben ülve, s az ülőket körbeszaladva tudjunk játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A nagycsoportosok az asztalokat ügyesen összedolgozva a terem sarkába össze rakhatják, az apróbbak pedig odacsoportosíthatják a székeket, vagy körbe rakhatják, tekintettel arra, hogy a futásnál nehogy elakadjon bennük valaki.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játékosok körben helyet foglalnak a talajon, arccal a kör közepe felé, kényelmesen, törökülésben.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok körben, törökülésben ülnek a talajon, 1 fő pedig a körön kívül egy babzsákkal vagy bábbal a kezében elindul tetszőleges irányba az ülők körül. Mindenkinek a fejét érinti a babzsákkal vagy bábbal, s az érintéskor mondja, hogy macska, s ezt ismételgeti minden érintésnél menet közben, míg a magában már kiválasztott társához ér. Ekkor nem macskát mond, hanem azt, hogy kutya. A babzsákot a társa fején hagyva szaladni kezd a megkezdett irányba, a választott társa pedig felugorva, babzsákkal a kezében kergeti, mert tudja, hogy az ő helyére igyekszik. Aki előbb a megüresedett helyhez ér, lehuppan törökülésbe, a másik játékos pedig kezében a babzsákkal sétára fogva az iramot, valamely irányba elkezdi, amit az előbb a társa. A játékosok fejét érintve mondogatja, macska, macska…, kutya! s folytatódik a fentiek alapján.
  18. A játék lezárása: Miután mindenkire sor került legalább egyszer, a játékosok visszajelzése és a körülmények figyelembe vétele után vetek véget a játéknak, jelezve az utolsó előtti és az utolsó játékmenetnél.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérem a játékosokat, megköszönöm a részvételt, felállva, a kört megtartva megfogjuk egymás kezét, s egy szín bemondásával jelezzük, hogyan éreztük magunkat a játékban.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha többen játsszák a játékot, aki már sorra került, nyújtott lábbal ülhet le, jelezve a körbejárónak, hogy ő már volt, a játék izgalmának átélését engedve társainak is, hogy ne váljon vontatottá a játék.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Ha kisebbek is vannak a játékban, a térlátásukat s helyzetfelismerő képességüket segítve lehet szurkolni, s mutatni a megüresedett helyet, hogy ne fussanak túl rajta. Ügyelni kell, hogy a kezek a térden legyenek, mert hátul támasz esetén a futók ráléphetnek. Ügyelni kell a kör formájának megtartására is.
  22. Egyéb/megjegyzés: A tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevők szívesen játsszák, szeretik ezt a játékot.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Pőcze Lászlóné