JÁTÉKRA FEL!

Biró-Antal Katalin: Hol a labda, itt a labda!

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Hol a labda, itt a labda!
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők kényszerérzet nélkül megismerkedjenek egymással, megtanulják és memorizáljak társaik, gyümölcsök vagy más dolgok, tárgyak neveit.
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Felhívom a játékosok figyelmét, hogy labda dobásnál figyeljenek egymásra!
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Egy labdára van szükség a játék során.
  12. Technikai igény: A játékhoz szükség van a játékosok előre elkészített gyümölcs rajzaihoz.
  13. Az előkészítés feladatai: Berendezzük a helyszínt, hogy ott körben állva, biztonságosan tudjunk játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játék előtt egy közös foglalkozáson a résztvevők készíthetnek maguknak táblát a gyümölcs rajzával. Azt a gyümölcsöt rajzolják rá, amelyet szeretnék, hogy a társaik szólítsák őket. Fontos, hogy a rajz szép és színes legyen, leolvasható legyen a gyümölcs és annak színe is.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A gyerekek körbe állnak és elmondjak saját becenevüket. Az egyik játékos dobja a labdát annak, akinek a nevét mondta, a játékostársa kifogja és dobja is a következőnek. Ez így folytatódik 5 percen keresztül.
  17. A játék menete, játékszabályok: Játékszabályok: a labdát tilos fejnek, túl magasan, túl alacsonyan vagy túl erősen dobni. A játékosok legyenek készek a labda fogadására és annak tovább adására időben. A játékosnak tilos egy másik játékostársa helyére állnia, azt félrelöknie. Egyik játékos mond egy nevet és közben a labdát neki dobja. Amint a játékos a labdát megfogja, 3 másodperc múlva máris tovább adja egy másik játékostársának. Két nehézségi szint van: labdadobás gyümölcsök neveivel és annak a gyümölcs színével is, pl.: lila szilva, zöld dinnye stb.
  18. A játék lezárása: Ez a játék nem kiesős játék. Lehet játszani zöldség, város, virág vagy állatnevekkel. A lényeg, hogy jól érezzek magukat és memorizáljanak olyan neveket, dolgokat, tárgyakat, amelyekről tanulnak, használnak a mindennapokban.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végeztével megdicsérem őket és megköszönöm, hogy részt vettek a játékban. Jelenlegi helyzetünkben gyümölcs formájú matricákkal jutalmazom és elbeszélgetünk közben, hogy hogyan érezték magukat és mit tanultak belőle.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha a résztvevők már ismerik egymást, jön egy kis nehezítés. A játékosok feltűzik a saját kézzel készített gyümölcs rajzukat, úgy hogy az látható legyen (pl. alma, körte, dinnye, szilva stb.). A játék menete ugyanaz, a játékos annak dobja a labdát, akinek a gyümölcsnevét mondta és ez folytatódik 4 percen keresztül. Ezután jön az utolsó nehezítés, ugyanis a gyümölcsöt jelzőjével együtt kell mondaniuk és annak a játékosnak dobni a labdát, akire az a színű gyümölcs van feltűzve. Ezt végzik 4-5 percig. A nehezítési feladatokat fokozatosan ismertetem, így nem zavarodnak össze. Fontos, hogy zökkenőmentesen haladjon egy feladat és elég egyszer csak egy feladatra koncentrálniuk. Fontos, hogy a játékot örömmel és odaadással végezzék, szórakoztató legyen számukra.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Érdemes a szabályokat fokozatosan ismertetni. Először csak egy utasítást kell kipróbálni, majd ha már mindenki számára érthető, hogy mit kell tenni, akkor bevezetem a következőt, és így tovább. Minél jobban megy a játék, érdemes annál gyorsabban vezetni a játékot. Ettől még izgalmasabb lesz a játék! Folyamatosan figyelek a játékosok fizikai és lelki biztonságára is!
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek szerették ezt a játékot és örömmel játszották!
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Biró-Antal Katalin