„Álomszuszék Tündérek: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Tündérkert, ahol virágtündérek éltek. Virágról, virágra szálldostak, vígan játszadoztak, míg észre nem vették, hogy egyre többen olyan mély álomba kerültek, hogy nem lehetett őket felébreszteni. Nem tudták a kis tündérek, mi történik a kertjükben. Összegyűltek a Tündércsarnokban, hogy megbeszélést tartsanak. Arra jutottak, hogy figyelni fogják egymást, így majd kiderül, mi történik körülöttük. Élt közöttük egy gonosz tündér, aki királynő akart lenni a Tündérkertben. Akire Ő rákacsintott, mélységes mély álomba szenderült. Megesett, hogy az egymást figyelő tündérek véletlenül jó társukat kapták el, ilyenkor sajnos Ők is elaludtak. Egyre kevesebb tündér volt már ébren, akik nagyon aggódtak társaikért. A tündérek összefogva rájöttek a gonosz tündér tervére, és együtt rámutatva megtörték hatalmát. Az alvó tündéreket felébresztésével visszaállt a rend a Tündérkertben. „- Gyerekek, akik szeretne tündéreset játszani, jöjjön velem a szőnyegre, üljetek le körbe. Húzzatok ki a kezemből egy fogvájót és jól rejtsétek el, hogy ne láthassa senki. Aki a törött fogvájót húzta, Ő lesz a gonosz tündér, aki ha Rád kacsint eldőlsz a szőnyegen és elalszol. Egymás szemét figyelve, ha észreveszed a gonosz tündért tedd fel a kezed. Ha már hárman jelzitek, akkor rámutatva kiderülhet a gonosz tündér kiléte. Ha nem találjátok el, akkor mind hárman aludni fogtok. Legkevesebb három tündér leplezheti le a gonosz tündért. Ha csak két tündér marad, akkor a gonosz győz. Akkor induljon a játék: Csiribí, csiribá, hókusz… változzatok tündérekké, akik a Tündércsarnokban figyelitek egymást!”

Molnár Sándorné
Célcsoport: < 5 év