„Képzeljétek el, hogy kalózok vagyunk és egy kalózhajón ringatózunk az tengeren. Hoztam nektek kendőket is, segítsetek szétosztani, hogy mindenkinek jusson. Úgy kellene megkötni, ahogyan az enyém van, ha valaki nem tudja, annak segítek, de egymásnak is segíthettek. Úgy látom mindenkinek fején van a kendő, most már igazi kalózok vagyunk. Mivel most szélcsend van a kalózoknak van idejük játszani. Szeretnék választani egy játékost, hoztam nektek pici színes köveket, van közöttük egy arany színű, akinek ezt teszem a tenyerébe ő lesz a kiválasztott, de nem mondhatja meg, hogy ő az. Most üljünk le körbe a fedélzeten, akinél az arany színű kő volt az lesz a feladata, hogy rákacsintson valakire, de úgy, hogy a többiek ne vegyék észre, csak az akire rákacsintott. Akire rákacsint kiesik a játékból. Aki észre veszi, hogy ki a kacsintó emelje föl az egyik kezét, de még nem mondhatja ki a kacsintó nevét, nem szabad elárulni addig amíg legalább még két gyerek nem jelentkezik. Ha nem ugyanarra mutattok rá, akkor kiestek a játékból. A legvégén ha már csak három gyerek mard, akkor a kacsintó nyer.”

Mogyorósi Ágnes
Célcsoport: < 5 év