JÁTÉKRA FEL!

Balla Csaba: Fegyverünk a tehetetlenség!

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Fegyverünk a tehetetlenség!
  2. A játék pedagógiai célja: A fizika órákon tanult Newton törvények, és a lendület megmaradás törvényének ismétlése úgy, hogy az órai csoportmunka során szükséges csoportalakítási metódust is fejlesszük. Cél továbbá a Fizika tantárgy gyakorlati vonatkozásainak bővítése.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Egyforma, vagy legfeljebb kétféle címletű aprópénz, a csoport létszámának megfelelően. Osztályterem padokkal, székekkel.
  12. Technikai igény: Kréta, filc, vagy interaktív tábla az aktuális játékállás rögzítésére.
  13. Az előkészítés feladatai: A teremben lévő padokból, egy hosszú sort alakítunk ki, és a résztvevőket két csapatba osztjuk.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Egy fő szükséges segítőnek, az eredmények folyamatos rögzítéséhez, a táblán.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A fizikában tanultakat használhatjuk a hétköznapi életünkben is. A rugalmas ütközés fogalmának ismertetése. A pénzérmék egymásnak merőlegesen ütköztetve tökéletesen rugalmas ütközést képesek végrehajtani, ezáltal lelökhetünk egy érmét az asztalról egy másikkal, ha jól célozunk, és a sebességét is jól választjuk meg. Amennyiben nem sikerül, az asztalról a mi érménk fog leesni. Ezt szemléltetjük. Ebben a háborúban a testek tehetetlenségét fogjuk kihasználni, arra, hogy legyőzzük az ellenfelet.
  17. A játék menete, játékszabályok: A csapat tagjai a padsor két oldalán foglalnak helyet egymással szemben, a segítőtől kapott pénzérmét maguk elé helyezik az asztal szélére, és megfogják egymás kezét a pad alatt, úgy, hogy ne lehessen látni a rivális csapatnak. A padsor egyik végére a játékvezető áll, a másik végére pedig kiteszünk egy tárgyat, amit a csapatoknak meg kell szereznie. A játékvezető feldobás után lecsap egy pénzérmét az asztalra, és a fej vagy írás alapján a megfelelő csapatnak egymás kezének megszorításával kell jeleznie, hogy az utolsó ember kapja fel a tollat. Amennyiben ez sikerült, a csapat sortüzet nyithat a rivális csapatra, ha nem a kisorsolt csapat szerzi meg a tollat, rossz jeladás miatt, akkor a másik csapat kétszer nyithat sortüzet. A tüzelést addig kell fojtatni, amíg a pár egyik tagjának marad fenn a pénze. Az egymással szemben ülő párok közül mindig az szerez pontot a csapatának, aki leüti a másik pénzét, ha elvéti, akkor a pontot az ellenfél kapja.
  18. A játék lezárása: 5 ilyen kör lebonyolítása után kiértékeljük a pontokat, és a vezetésre álló csapatnak közösen meg kell fogalmaznia Newton három törvényét, helyesen. Erre egy percük van, hogy megbeszéljék, és kijelöljék a törvény kimondójának személyét. Az idő leteltével megfogalmazzák a törvényeket, és ha sikerül, nyertek, ha nem sikerül, vagy helytelen a törvény, akkor vesztettek.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A győztesek, ha sikeresen kimondták a törvényeket, "kisötöst" kapnak Fizikából. Ha a győztes, úgy kerül ki, hogy a másik csapat rontott a törvényeknél, akkor mentesülnek a visszapakolástól.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Az érmék helyettesíthetőek golyókkal is, de mivel speciálisan a tantárgyi tartalmak jelennek meg benne, nehéz adaptálni más témakörhöz.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A szabályok, és a kapcsolódó tantárgyi tartalmak pontos ismertetése, és számonkérése.
  22. Egyéb/megjegyzés: Igen kedvelt játék lett, szaktanárukként el is várják a résztvevők, hogy az általam vezetett játék kapcsolódjon a fizikához, a tantárgyamhoz.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Balla Csaba