JÁTÉKRA FEL!

Kovácsné Aszalós Erzsébet Anna: Variációk a Bumm témára

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Variációk a Bumm témára
  2. A játék pedagógiai célja: -Petőfi Sándor: János vitéz című művében a szereplők jellemének tudatosítása, elmélyítése -a szereplők nevének használatával tapasztalati úton történő belsővé válásának elősegítése – a beszéd és a mozdulat egymásutániságának, ritmusának megtapasztalása -önbizalom erősítése, gátlások oldása -megfigyelés, az emlékezet és a kifejezőkészség fejlesztése -tanulási motiváció erősítése -mozgáskoordináció fejlesztése -egymásra figyelés gyakorlása
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: padokat, székeket, táskákat kellő távolságra helyezni, hogy legyen elegendő hely és ne korlátozzák a szabad és kényelmes mozgást
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény:
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: Teremrendezés (pl. hátsó 2 padsor, székek elhúzása. Melyik teremben hol van nagyobb hely).
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: -Önálló jelentkezés felajánlása Példa: – a mai irodalom óránkat egy nagyon izgalmas játékkal fogjuk kezdeni. Kinek van kedve ebben részvenni? Kb. 8-14 gyerek játszhat egyszerre. Ha több jelentkező van mint 14, vagy tetszett nekik a játék és más is szeretne játszani, akkor a játék megismételhető rövidebb formában. (Pl. nem 5 perc egy kör, hanem 2-3 perc.) -jutalom felajánlása, pl. órai munka piros pont. -a passzív gyerekek segítenek abban, hogy mondják el a játék előtt az egyes szereplők főbb jellemvonásait -figyeljék meg, ki alakítja leghitelesebben az egyes szereplőket vagy kik reagálnak a leggyorsabban.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: 1. kör kialakítása 2. a játékvezető (tanár) felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki jól figyelje meg a mellette jobb illetve bal oldalán álló játékost A játékvezető tanár elmondja, hogy a játékba mesehősök is be fognak kapcsolódni. Még nem tudjuk kik, de nemsokára kiderül. (Itt rá lehet kérdezni az ülve maradt tanulóktól Jancsi, Juliska és mostoha főbb jellemvonásaira.)
  17. A játék menete, játékszabályok: 1. A kör közepén álló játékvezető elmondja, hogy akire rámutat és azt mondja hogy BUMM! az leguggol, a két mellette álló játékos pedig egymásra mutat és egymás neveit kell a mozdulattal együtt mondani. 2. Elpróbáljuk az eddig elhangzottakat. – tegyünk egy próbát-. 3. Játék indítása. 4. 5-6 BUMM! után helycsere következik. Ismét jól meg kell figyelni a jobb és bal oldalt álló társakat. 5. Kiegészül a játék egy szereplővel, aki Kukorica Jancsi azaz János vitéz. Akire a játékvezető rámutat az lesz Jancsi. A két kezét a tarkója alá teszi és ábrándos arcot vág, mint aki szerelmére Juliskára gondol. A két mellette álló játékos képzeletbeli kardját kirántja és kivont kardját felemelve feszesen megáll. A BUMM! és Jancsi váltakozik. 6. Helycsere, egymás megfigyelése. Kiegészül a játék egy újabb szereplővel, aki Iluska. Akire a játékvezető rámutat és azt mondja: Iluska! az elkezd mosni, a patakban mosó Iluskát utánozva. A két mellette álló szereplő megfogja a képzeletbeli szoknyájának a szélét. A BUMM! Jancsi! Iluska! váltakozik szabálytalanul. 7. Helycsere, egymás megfigyelése. Az utolsó szereplő következik, a mostoha. Akire a játékvezető rámutat és azt mondja: Mostoha!, az képzeletbeli seprűjén elkezd lovagolni egy helyben. A két mellette álló játékos ujjával fenyegető mozdulatot tesz. A BUMM! Jancsi! Iluska! Mostoha! váltakozik a játékvezető irányítása szerint.
  18. A játék lezárása: Megkérdezem hogyan érezték magukat a játékosok a játék során. Milyen volt egyik illetve a másik szereplő bőrébe bújni. nehéz volt-e nekik a játék, mennyire élvezték. A játék végén a „nézők” is elmondhatják véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Aki a játékban bármilyen formában részt vett órai munka piros pontot kap. Értékelhetik a játékosok a kezükön (1-5-ig) milyen aktívan vettek részt a játékban. Feldolgozás: Mivel az 5. osztályban a jellemzés is tananyag magyar neylv és irodalom tantárgyból, ezért házi feladat lehet egy szabadon választott szereplő (a János vitézből) jellemzése.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A János vitéz feldolgozása során újabb szereplőkkel bővülhet a játék. Bármelyik más mű kapcsán alkalmazható. Nyelvtan órán is használható a továbbfejlesztett változata. Pl.: az egyes szófajok felismerésének gyakorlására. A játékvezető mond egy szót, a játékosnak az előre megbeszélt módon kell reagálniuk. Pl.: ha a kimondott szó ige, akkor akire a játékvezető rámutat, az leguggol. Ha a kimondott szó névmás, akkor akire a játékvezető rámutat az felugrik.
  21. A játékvezető speciális feladatai: -Körültekintő játékkezdés, baleseti kockázatok kizárása -Érthető magyarázat
  22. Egyéb/megjegyzés: Ezt a játékot 5. osztályban játszanám irodalom órán. A Petőfi Sándor: János vitéz című művével foglalkozunk 4-5 órája. Néhány szereplőt már jól megismertek a gyerekek. Ebbe a különleges mesevilágba segíti ez a játék elkalandozni a gyerekeket. Így egy kicsit ők is a történet részesei lehetnek, és belebújhatnak egy kis időre a szereplők bőrébe. Nagyon jó ráhangoló, feszültségoldó gyakorlat. A leckéhez kapcsolódó játékokból már nagyon sokat kibróbáltam az óráimon. A gyerekek mindig nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták. A kollegáim visszajelezték, hogy a gyerekek más órákon is ismertették azokat és kérték más órán is a játékok lejátszását, ismétlését. 
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Kovácsné Aszalós Erzsébet Anna