JÁTÉKRA FEL!

Balázsné Szelezsán Mária: Tabu

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Tabu
  2. A játék pedagógiai célja: Megfigyelőkészség, kommunikációs, valamint együttműködési készség fejlesztése, egymás segítése.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nincs szükség különleges biztonsági intézkedésekre. Csupán arra hívom fel a gyerekek figyelmét, hogy ne billegjenek a székeken.
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Nincs szükség külön kellékekre.
  12. Technikai igény: Nincs másra szükség, mint a tantermekben amúgy is meglévő padokra, székekre.
  13. Az előkészítés feladatai: Egy közös beszélgetéssel ráhangolódunk a játékra. A beszélgetés témája a játék szerepe, fontossága mindennapjainkban.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A beszélgetés során minél több gyereknek legyen alkalma elmondania véleményét, ezért mindenki csak egy-egy mondatot mondhat a témához kapcsolódóan.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Elmondom a játék lényegét, megkérdezem a gyerekeket, hogy mindenki megértette-e az elmondottakat, majd a biztonság kedvéért eljátszunk egy „mintajátékot”.
  17. A játék menete, játékszabályok: • Az önként jelentkező diákok közül kiküldök valakit a teremből. • Amíg ő kint van, a többiekkel megbeszéljük, hogy melyik az a tanuláshoz, az iskola életéhez kapcsolódó szó, amit a kint lévő diáknak majd ki kell találnia. (pl. tornazsák) • Ezután a bejövő diák személyre szóló kérdéseket tesz fel társainak. (pl. Peti, milyen kellékekre van szükség matematikaórán?) • A feltett kérdésekre természetesen készségesen kell válaszolni, de a kitalálandó szót tilos a válaszadónak kimondani (Jelen esetben a tornazsák a tabu.) • A válaszadóknak az is kötelességük, hogy a megfelelő mederbe terelgessék a kérdezőt, persze nagyon finoman, alig észrevehető módon. (pl. Az előző kérdésre lehet az a válasz, hogy a mai matekórán nem használtunk kellékeket, de volt ma olyan óra, melyhez szükség volt kellékekre.) • Ha a kérdező olyan kérdést tesz föl, melyben szerepel a kitalálandó szó, akkor a válaszadásra felszólított diák nem mondhat semmit. A kérdező ebből fogja tudni, hogy közel áll a megfejtéshez. • Rákérdezhet, s ha sikerül kitalálnia az eddig tabuként kezelt szót, társai hatalmas tapssal jelzik a jó megoldást. • A kérdező háromszor próbálkozhat. Ha nem sikerül megfejteni a feladványt, a kérdezőnek csak annyit kell mondania, hogy passz, és akkor egy másik, önként jelentkező diákot küldünk ki, és kezdődik elölről a játék.
  18. A játék lezárása: Figyelve a gyerekek érdeklődését, aktivitását jó néhány fordulót lejátszhatunk, de még mielőtt azt érzékelném, hogy a játék kezd unalmassá válni, lezárom.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérem a gyerekeket. Külön kiemelem a jó kérdés és a jó, segítő válasz fontosságát.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha már jól megy játék, akkor a kitalálandó szavak témakörét ki lehet bővíteni az iskolai élet témakörén túlmutatva, de mindenképpen érdemes az adott korosztály életéhez, érdeklődéséhez igazodni.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Határozottan kézben kell tartani a játék irányítását. Szükség esetén akár a kérdezőknek, akár a válaszadóknak segítséget kell nyújtani. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy mennyire élvezetes a játék a gyerekek számára. Nem szabad megvárni, hogy ellaposodjon, unalmassá váljon a játék.
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek nagyon élvezték a játékot, bár az elején kicsit nehezen lendültek bele. Át kellett segíteni őket a kezdeti nehézségeken.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Balázsné Szelezsán Mária