JÁTÉKRA FEL!

Mármarosiné Neitzer Ildikó: Tulajdonság bolt

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Tulajdonság bolt
  2. A játék pedagógiai célja: Az önismeret fejlesztése, egymás tulajdonságainak jobb megismerése, a kommunikáció fejlesztése, a kulturált viselkedés gyakorlása.
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nem kellenek hozzá.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Tábla, kréta, papír, toll, asztal.
  12. Technikai igény: Nem igényel különleges technikai segítséget, minden gyereknek legyen egy széke, amire leülhet, amíg megírja a bevásárló listáját.
  13. Az előkészítés feladatai: A tantermet átrendeztük azért, hogy a játék során a gyerekek ne legyenek egymásnak háttal, és biztonságosan tudjanak közlekedni a tanteremben.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Az osztály tanulói rendezték át a termet, és javaslatokat tehettek arra, hogy milyen tulajdonságokat lehessen megvásárolni a boltban . Ezek közül néhányat felírtunk a táblára, ugyanúgy, mint a boltokban a napi akciós kínálatot.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Mivel a 9.C osztály szakterülete a kereskedelem és marketing, ezért választottam egy olyan játékot, ahol a szakmai ismereteket összeköthetik önmaguk és egymás jobb megismerésével.
  17. A játék menete, játékszabályok: Egy képzeletbeli boltban vagyunk, ahol az osztályfőnök az eladó és a diákok a vásárlók. A bevásárlás kezdete előtt minden diák egy papírlapra bevásárló listát készít: felír min. 5 olyan tulajdonságot, amiről úgy gondolja, hogy belőle teljesen hiányzik, vagy kevés van, de többet szeretne belőle magának. Ezeket a tulajdonságokat lehet megvásárolni a boltban különböző mennyiségben. A tulajdonságok lehetnek külső és belső tulajdonságok egyaránt. A megvásárolt tulajdonságokat ki kell fizetni, méghozzá a saját rossz tulajdonságaik lesznek a fizetőeszközök, azok, amiktől részben vagy egészben szívesen megszabadulnának. Ezeket is felírják a lapra. Ügyelni kell arra, hogy a jó és a rossz tulajdonságok nagyjából egyensúlyban legyenek. A gyerekek jöhetnek vásárolni egyedül, párban vagy csoportosan. Egymást rábeszélhetik vagy lebeszélhetik valamelyik tulajdonságról, illetve beleszólhatnak abba, hogy miből mennyit vásárolhatnak. Aki nem akar aktívan részt venni a játékban, az csak nézelődő lesz a boltban. Az eladó szintén ajánlhat bizonyos tulajdonságokat megvételre, vagy lebeszélheti róla a vásárlót. Fontos szabály, hogy ügyelni kell a kulturált viselkedésre, nem tehetnek rosszindulatú megjegyzéseket egymás tulajdonságaira, nem gúnyolhatják ki egymást.
  18. A játék lezárása: A játékot a tanár zárja le akkor, amikor úgy érzi, hogy önként több gyerek már nem szeretne vásárló lenni. A játékot befejezhetjük azzal, hogy elfogyott a boltból az összes termék, így a bolt mára bezár.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérjük azokat a gyerekeket, akik aktívan és őszintén részt vettek a játékban. Érdekesség, hogy az összes gyerek belső tulajdonságokat említett jó és rossz tulajdonságként egyaránt. Úgy tűnt, hogy a legtöbben kellő önismerettel rendelkeznek, és figyeltek egymásra is. A játék végén megkérdeztem azokat a gyerekeket, akik csak nézőként vettek részt a játékban, miért nem kapcsolódtak be aktívabban. A válaszuk szerint nem a játék nem tetszett, csak nem szerették volna elárulni a rossz tulajdonságaikat mások előtt. Külön megdicsértem azt a kislányt, aki hallássérült és komoly beszédproblémái vannak, mégis párban részt vett a játékban.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha olyan osztály játszik, ahol a gyerekek már régebb óta ismerik egymást, az eladó lehet az egyik diák is (vagy folyamatosan cserélődhetnek az eladó és vevő szerepek) és a tanár csak külső szemlélő. A másik variáció szerint a fizetőeszköz nem rossz tulajdonság lenne, hanem bizonyos mennyiségű zseton ( pl. : 100 / fő ) és a gyerekek dönthetnék el, hogy melyik tulajdonság mennyibe kerüljön. Készíthetnek rendelési listát is azokból a tulajdonságokból, amikből a gyerekek túl sokat kértek, lehetne cserélni, ha valamelyik tulajdonság nem válik be.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékvezető ügyeljen arra, hogy lehetőség szerint minél több gyerek vegyen részt aktívan a játékban, de akin úgy látja, hogy nem szeretne bekapcsolódni, azt ne erőltesse. Ügyelni kell arra, hogy a gyerekek tiszteletben tartsák egymás tulajdonságait. Ha úgy vesszük észre, hogy valaki nem őszinte, akkor finoman próbáljuk visszaterelni a helyes önismerethez. A humor a legcélravezetőbb eszköz.
  22. Egyéb/megjegyzés: A tapasztalat szerint a gyerekek kedvelték ezt a játékot, aktívak és őszinték voltak, pörgős, gyakran humoros jelenetek váltakoztak.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Mármarosiné Neitzer Ildikó