JÁTÉKRA FEL!

Mátyás Ferencné: Boszorkány (a vámpíros játék óvodásított változata)

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Boszorkány (a vámpíros játék óvodásított változata)
  2. A játék pedagógiai célja: Tanév elején újra meg kell szokni, meg kell ismerni egymást és az új gyerekeket. (Vegyes csoport 3-6 éves korosztály). Fontos, hogy a gyerekek kényszer érzet nélkül megismerkedjenek egymással, megtanulják társaik neveit, óvodai jeleiket.
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Felhívni a figyelmüket, hogyha a Boszorkány varázsol, ne hagyják el a helyüket (ne szaladjanak el), mert az balesetet okozhat a teremben.
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20,21-30
  7. Résztvevők életkora: -5,5+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: „varázstoll”
  12. Technikai igény: A játékhoz nincs szükség semmilyen speciális technikai kellékre. A csoportszoba azon részén játszunk, ahol nincsenek asztalok, székek, játékok.
  13. Az előkészítés feladatai: Különleges teendő nincs, beszélgetés a gyerekekkel, egy kicsit megpróbálunk lecsendesedni, és körben állni. Foglalkozás előtt egy kis friss levegőt engedünk a terembe.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Előzőleg újra bemutatkozunk egymásnak, megismerjük az új gyerekeket, kártyák segítségével megbeszéljük, hogy melyik kisgyermeknek mi a jele. Esetleg ők rajzolhatják, festhetik le a jeleiket.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék előtt egy másik névtanulós játékot játszunk, majd elmondjuk a játékszabályokat. A csoportot (egy boszorkányos mese elmondása után) meglátogatta a boszorkány és akinek nem tudják a nevét a társai , azt elvarázsolja. Azután a varázstollával jeleket varázsol a gyerekeknek, és azt is ki kell találniuk.
  17. A játék menete, játékszabályok: A gyerekek körben állnak, a játékvezető (a boszorkány) középen áll és onnan irányítja a játékot, úgy hogy rámutat az egyik gyermekre, és azt mondja: – Hogy hívják? – erre a többi kisgyermeknek el kell mondani a nevét. Ha megmondták akkor a játékvezető egy másik játékosra mutat, és újra kérdez míg minden játékosra nem kerül sor legalább egyszer.
  18. A játék lezárása: Elég, ha a játék öröméért játszunk, következmény és versenyhelyzet nélkül, hiszen célunk egymás megismerése. A játék addig tart, amíg mindenki legalább egyszer sorra nem kerül. Figyelembe kell venni azonban a gyerekek visszajelzéseit, türelmüket, lelki állapotukat, a külső körülményeket. Ha a boszorkány senkit nem tudott elvarázsolni, akkor ő is inkább a csoport tagjává akar válni, és ő is bemutatkozik az igazi nevén.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Dicsérjük meg a játékosokat, köszönjük meg a részvételt, kérdezzük meg, hogyan érezték magukat. Esetlegesen akkora tapsot, dübörgést, vagy sikítást lehet kérni amennyire jól érezték magukat (ez feszültséglevezetésnek is jó).
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha már jól ismerik egymás nevét, a játékvezető (boszorkány) előveszi a varázstollát és nagy varázslat közepette rámutat minden gyermekre és rá varázsolja az óvodai jelét. Ezután rámutat a tollal egy gyermekre és megkérdezi: – Mi a jele? – ha a társai elmondták a többi gyerektől is megkérdezi. Lehetséges variáció, hogy ha esetleg nem mondanák elég gyorsan a nevet vagy a jelet, akkor az a gyermek zálogot ad, amit egy újabb játék keretében ki lehet váltani 🙂
  21. A játékvezető speciális feladatai: Érdemes a szabályokat fokozatosan ismertetni. Először csak egy utasítást kipróbálni, majd ha már mindenki számára érthető, hogy mit kell tenni, akkor bevezetni a következőt. Folyamatosan figyelni kell a gyermekek lelki állapotát, és biztonságát.
  22. Egyéb/megjegyzés: Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon szeretik ezt a játékot.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Mátyás Ferencné