JÁTÉKRA FEL!

Varga Ágnes: A „csoda”háló

  1. A játék neve, címe: A „csoda” háló
  2. A játék pedagógiai célja: Kommunikációs készség fejlesztése, ön- és társismeret fejlesztése
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: A játékosok ülhetnek a talajon is helyszíntől függően, de székeken is. Utóbbi esetében székeket készítünk a játékosok létszámának megfelelően. Egy gombolyag fonal, és (esetemben) annyi kártya, ahány játékos. (Az egyiken egyezményes jel – most: Vízipók, mellyel kijelöljük a kezdő játékost.
  12. Technikai igény: A székeket a tanulókkal együtt is elhelyezhetjük. A gombolyag fonalról és a létszámnak megfelelő kártyáról kell gondoskodni.
  13. Az előkészítés feladatai: Kártyákat készíteni. Én mesefigurákat válogattam, régi magyar rajzfilmekből, hogy ezzel is kedvet csináljak, és ismerkedjek velük.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Székek elhelyezése. Kártyahúzás.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Én egy – a játékhoz hasonló, de annál egyszerűbb szójátékkal kezdtem: Nekem a nyárról a forróság jut eszembe – következő (mellette ülő):Nekem a forróságról a strand jut eszembe. – Nekem a strandról a csúszdázás jut eszembe. -… Miután ráhangolódtunk a nyárra, beszélgetünk a rajzfilm szereplőkről. (Itt már többet beszélnek, de nem feltétlenül mindenki, csak akinek ismerősek a figurák) Kiemelem Vízipókot: beszélgetünk a tulajdonságairól. Keretmese: Szeretnénk Vízipóknak egy szép palotát építeni, amihez hálóra van szüksége.
  17. A játék menete, játékszabályok: Akkor lesz szép sűrűre szőtt hálója, ha ügyesen meséltek a nyári élményeitekről. A háló irányát az élményeitek, és a ti választásotok dönti el. Az kezd, aki Vízipókot húzott. Mond egy mondatot a nyári élményei közül, és/vagy valamit saját magáról, hogy jobban megismerjük.(Pl. Hajdúszoboszlón sokat csúszdáztam.) Felteszi a kezét, akivel hasonló történt, vagy ugyanazon a helyen volt. (Ha ilyen nincs, segít a játékvezető: jelentkezzen, aki csúszdázott strandon) A jelentkezők közül valakinek odadobja a gombolyagot, úgy, hogy a végét nem engedi el. Aki elkapta, elmondja a vele hasonlatosat és egy újat: Pl. Mi is jártunk Hajdúszoboszlón. A strandon én sokat labdáztam. – Én is sokat labdáztam, de otthon a bátyámmal. Nagyon szeretek kerékpározni. – stb. Figyelünk arra, hogy mindenkihez kerüljön gombolyag. A játék végét a vezető jelzi – időtől függően, ha mindenki megszólalt már, esetleg többször is.
  18. A játék lezárása: Megnézzük, hasonlít-e a művünk egy pókhálóhoz, és hogy nem esik-e le róla a mi Vízipókunk (papírból kivágott lehet, vagy plüss figura).
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Mivel ez ismerkedő-kommunikációs játék, kiemelhető néhány szépen beszélő gyermek, de a lényeg, hogy megnyíljon az is, aki kevésbé tud és szeret beszélni. Inkább újabb körre buzdítanám őket.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Az újabb köröknél nem kell témához ragaszkodni, a cél, hogy minél többet megtudjunk egymásról, és közös tulajdonságokat, elfoglaltságokat fedezzünk fel!
  21. A játékvezető speciális feladatai: A beszélgetés irányítása, ha megakadna. Kicsikről lévén szó, kis irányítás, hogy milyen téma kerülhet szóba. Esetleg a dobó irányítása, hogy a háló mindenkihez eljusson.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Varga Ágnes