JÁTÉKRA FEL!

Dömötörné Futó Molnár Mónika: BUMM!

Szerző:
  1. A játék neve, címe: BUMM! /A továbbképzésen megismert játéknak általam átalakított változata./
  2. A játék pedagógiai célja: Egymás alaposabb megismerése. A másik iránti kíváncsiság és tisztelet erősítése.Közösségi érzés erősítése. Becsületes, sportszerű magatartás, játékmorál fejlesztése. Képességek fejlesztése: memória, figyelem, gyors reakció és szókincsfejlesztés. Környezeti nevelés: állatokról tanult ismeretek felhasználása és bővítése.
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játék nem okozhat balesetet, nincs szükség biztonsági intézkedésekre, csak megfelelő helyet kell biztosítani, hogy elférjenek a gyerekek.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény:
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: A osztályteremben a padokat kicsit össze kell tolni, hogy a terem végében elég hely legyen a kör alakításához. Ebben a gyerekek tudnak segíteni.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Környezetórán, amikor az állatokról beszélgettünk /negyedik osztályban sok házi és más állatról tanultunk, ezért az év végi ismétlés során felidéztük ismereteinket/ jeleztem a gyerekeknek, hogy az óra utáni tanteremben tartandó hosszú szünetben olyan játékot fogunk játszani, amiben állatokról lesz szó. Ezzel segítjük a játékra az előzetes ráhangolódást.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Akinek kedve van beállhat a játékba. Elmondom, hogy a már ismert és többször eljátszott, általuk nagyon kedvelt BUMM játékot fogjuk játszani csak kicsit másképpen, hiszen egymást jól ismerik osztálytársuk nevének gyors kimondása nem okoz már nagy gondot. Ezért nehezítjük egy kicsit a feladatot. Minden játékos gondolkozzon el azon mi az ő kedvenc állata, mert annak az állatnak a nevét kell majd használni a játék során. Köralakítás után a gyerekek elmondják kedvenc állatukat és azt, hogy miért a kedvencük, ezáltal még jobban megismerhetik egymást. Figyelnek egymásra és arra is, hogy azonos állatot ne válasszanak. Sorba elmondják párszor ki milyen állat, középre beállhat az első bummozó irányító játékos, ő is mondogatja mindenkinek a nevét. Az általa választott állatnevet is meg kell jegyezni mert ennek a játék végén jelentősége lesz. Megjegyzik, bevésik a mellettük kettővel jobbra illetve balra álló állat nevét. A játékot kiesősen játsszuk, de emiatt senki sem szomorkodik, mert viszonylag kevesen álltak be a játékba, így gyorsan lemegy és többször is újra lehet kezdeni. Aki kiesett, figyeli a játékot, lehetősége van további memorizálásra. A következő menetben helycserével ugyanazokkal az állatokkal lehet játszani ezzel esélyt kapnak a kiesett gyerekek a bizonyításra.
  17. A játék menete, játékszabályok: -A gyerekek kört alakítva állnak egymás mellett, minden gyerek választ egy állatnevet. -A középen álló gyerek a bummozó, játékirányító /ő dönti el, ha szükséges, hogy ki mondta előbb a másik nevét és jót mondott-e/, rámutat vagy rálő egy gyerekre. -Akire rámutat leguggol és a két oldalán lévő gyerek egymás felé fordul. Gyorsan egymásra mutatnak és kimondják a másik állatnevét. -Csakis a helyesen kimondott állatot lehet elfogadni. -Ha rossz állatnevet mond valaki, de a másik még nem előzte meg, próbálkozhat tovább. -Aki később mondja ki a másik nevét kiesik a játékból. Ha gyorsabb valaki, de rossz nevet mond és közben a másik mondta az ő nevét, a hibázó gyerek kiesik /a középen álló tanulónak illetve a kívülről figyelő játékvezető tanárnak fontos szerepe van abban, hogy eldöntse ki volt gyorsabb és jó nevet mondott-e /.
  18. A játék lezárása: -Egyre kevesebben maradnak játékban és amikor már csak ketten vannak, az nyer, aki gyorsabban mondja ki a középen álló, bummozó gyerek állatnevét. -A következő játékban a nyertes áll a kör közepébe. Mindenki visszaállhat, de cseréljenek helyet egymással, hogy kicsit nehezebb legyen a feladat. Ne válasszanak új állatnevet, hadd jegyezhessék meg minél jobban a másik nevét. Így sikerélményhez juthat előbb-utóbb mindenki.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén megdicsérem a játékban résztvevőket, mert becsületesen, sportszerűen játszottak és időt és figyelmet szántak egymásra és arra, hogy jobban megismerjék egymást. A menetek nyertesének jutalma az volt, hogy beállhatott a kör közepébe. De máskor be lehet állítani azt a gyereket is, akinek nehezen megy a memorizálás, így nem érzi magát kellemetlenül és fejlődik a figyelme a játék során. A játék végén elmondják a gyerekek a véleményüket miért tetszett, miért volt hasznos, milyen változtatásokat lehet eszközölni és mire kell jobban figyelni legközelebb.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ezt a játékot a továbbképzés során ismertem meg. A gyerekekkel ki is próbáltam, de csak a névmondós változatát. Rögtön kiesősen és a legvégén, amikor két gyerek maradt bent "kő, papír, ollóval" dőlt el köztük, hogy ki nyerte meg a menetet. A kiesést nem élték meg kudarcként, vidáman és lelkesen várták a következő játékot. Az előzőekben leírt kedvenc állatos variáción kívül szerintem még lehet úgy is játszani, amivel az olvasási készségeket, szókincset lehet tovább fejleszteni. A középen álló gyerek egy betűt mond és azzal a betűvel kell a guggoló melletti gyerekeknek mondani vagy állatot vagy növényt vagy bármit, amiben előtte megegyeztek. Többféle tantárgyhoz kapcsolódva /matematika:szorzótábla, olvasás:szókincs, környezet:állatnevek/ lehet változtatni a szabályokat, amellyel sikeresen és játékosan lehet fejleszteni a tanulók képességeit.
  21. A játékvezető speciális feladatai:
  22. Egyéb/megjegyzés: Nem írtam a játékhoz kerettörténetet, mert az osztályomnak nem volt újdonság ez a játék és egy kicsit erőltetett lett volna. Mivel kedvenc állatokról volt szó és az állatokat nem bántjuk nem szerettem volna, hogy a bumm az lövést jelentsen. Egyébként az osztályomnak nagyon tetszett a játék, amikor megtanítottam nekik. Azóta is játsszák mindenféle variációját szünetekben, napköziben, kiránduláson. Jókat nevetgélnek egymáson és magukon is. Én is be szoktam állni, a gyerekek ilyenkor nagyobb örömmel vesznek részt a játékban. El kell, hogy mondjam a gyerekek sokkal gyorsabban és pontosabban reagálnak, mint én és ez nagyon tetszik nekik.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Dömötörné Futó Molnár Mónika