JÁTÉKRA FEL!

Gulyásné Hargitai Helga Lilla: Alkossunk mondatokat!

  1. A játék neve, címe: Alkossunk mondatokat!
  2. A játék pedagógiai célja: A mondatrészek ismereteinek felhasználásával új mondatok közös alkotása, mondatelemzés gyakorlása.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Megfelelő távolság a középen álló és a körben álló játékosok között; a közelben ne legyen szék, asztal, amiben esetleg a középen álló bekötött szemű játékos megbotolhatna.
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: kis kártyák, amikre a mondatrésznevek kerültek; kis tálka, amibe a kártyákat helyezzük; kendő a középső játékos szemének bekötésére. Sok játékos esetén egy tábla is hasznos lehet, amire az alakuló mondat felkerül a játék során.
  12. Technikai igény: számítógép, nyomtató, lamináló szerkezet a kis kártyák előkészítéséhez.
  13. Az előkészítés feladatai: Kis kártyák előkészítése: begépelés, nyomtatás, laminálás, darabolás.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: kártyák darabolásába bevonhatók.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Átismételjük az ismert mondatrészeket, kérdőszavukat. Ismertetem a játékszabályokat.
  17. A játék menete, játékszabályok: Minden játékos kihúz egy kártyát, melyeken a következő szavak szerepelhetnek (minden kártyán csak egy szó): TÁRGY, HATÁROZÓ, JELZŐ (ezekből eggyel kevesebb, mint ahány gyerek szerepel a játékban), illetve egy kártya, amin ez szerepel: ÁLLÍTMÁNY – ALANY – a jövőben hívjuk így: MAG (= a mondat magja, ami köré a többi mondatrész csoportosul). A MAG kiáll, és mond egy egyszerű A-Á-szószerkezetet. A szemét bekötjük, ő áll majd középre. A többiek nem árulhatják el, mit húztak ki. A résztvevők körbe rendeződnek. A MAG-ot középen körbeforgatjuk, majd ha megállt, valakire rámutat. Akire mutat, annak ki kell egészítenie az eredeti mondatot az általa kihúzott lapon szereplő mondatrésszel. Meg is kell neveznie, milyen fajta a határozó vagy jelző esetében. Ha sikeresen megoldotta ezt a feladatot, a körben marad. Újra forgatás, újra mutatás, új mondatrész kerül a már bővített mondatunkba, stb. Ez egészen addig megy, amíg mindenki sorra nem kerül. Ha valaki már szerepelt, a tőle elsőként jobbra állónak kell új mondatrésszel bővítenie a mondatot. Sok játékos esetén a játékvezető a táblára írhatja a mondatot, hogy mindenki láthassa, milyen mondatot sikerül közösen alkotnunk. Mondok egy példát, hogy mindenkinek világos legyen, mi a teendő. Pl. a kutya ugat (A-Á). 1. jelző: a foltos kutya ugat. Megnevezzük, hogy ez minőségjelzős szerkezet. 2. határozó: a foltos kutya hangosan ugat. Módhatározós szerkezet. 3. tárgy: a foltos kutya hangosan ugatja a holdat (megengedett a szavak alakjának megváltoztatása annak érdekében, hogy értelmes mondatot kapjunk, természetesen, hogy az eredeti szószerkezetek ne szenvedjenek csorbát) Tárgyas szerkezet 4. jelző: a foltos kutya hangosan ugatja a sápadt holdat minőségjelzős szerkezet 5. jelző: sok foltos kutya hangosan ugatja a sápadt holdat… Mennyiségjelzős szerkezet 6. tárgy: : sok foltos kutya hangosan ugatja a sápadt holdat és a kerékpárosokat : mellérendelő tárgyas szószerkezet stb. Ha valaki nem tud válaszolni, a játékvezető segítő kérdést tehet fel neki, hogy rávezesse a megoldásra. Cél, hogy mindenki aktívan kivegye a részét a mondatalkotásban.
  18. A játék lezárása: Ha kész a mondat, mindenki bővítette a maga feladatának megfelelően.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Egy új mondat, ami esetenként vicces lehet, kellemes időtöltés, közben agytorna. Az ismeretek elmélyítése a cél.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Nehezítés 1.: Második játék esetén: ha már szerepelt egyfajta határozó vagy jelző, akkor másik fajtát kell mondani. (Tehát nem lehet pl. 3 módhatározó vagy 4 minőségjelző ugyanabban a mondatban, kivéve, ha mind a 4 féle minőségjelző szerepelt már, és egy ötödiket is kellene mondani. Határozókból nem fogy ki a lehetőség ennyi játékos esetén.) Nehezítés 2.: Új lapokat osztunk, amelyeken már pontosan szerepelnek a határozók és jelzők fajtái, ezek alapján kell bővíteni a mondatot – itt már nem a játékos dönti el, milyen jelzővel vagy határozóval szeretné bővíteni a mondatot, hanem a kihúzott kártya alapján kell megfelelő szót mondania.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Kártyák előkészítése, a játék ismertetése, a húzás levezénylése, a játékosok körbeállítása, a középső játékos szemének bekötése, körbeforgatása, az elakadt játékos segítése kérdésfeltevéssel, a mondat táblára írása.
  22. Egyéb/megjegyzés: Az állítmány mindig igei állítmány lehet ebben a játékban, illetve olyan szó, amihez lehet tárgyat illeszteni – ez már a tapasztalat levonása is egyben.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Gulyásné Hargitai Helga Lilla