JÁTÉKRA FEL!

Feketéné Cziczás Erzsébet: Zoknizápor

  1. A játék neve, címe: Zoknizápor
  2. A játék pedagógiai célja: Ez egy bemelegítő, ráhangoló csapatjáték. Használható a játék testnevelés órákon, illetve szabadidős tevékenységként is. Fejleszti a játékosok ügyességét, gyorsaságát, térlátását, dobótechnikáját, együttműködését.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játék elindítása előtt fel kell hívni a figyelmet az esetleges balesetveszélyes helyzetekre. A játék során egymás testi épségére kell vigyázni a játékosoknak, mivel időkorlátos a játék, így nagy igyekezetükben is el kell kerülniük a balesetveszélyes szituációt (például: ha valaki elesik a játéktérfélen rá ne lépjenek a többiek, illetve tanteremben ha egy zoknigombócra lépnek el ne csússzanak, ügyeljenek rá, hogy egymást erősen meg ne dobják)
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20,21-30,30+
  7. Résztvevők életkora: 5+,7+,10+,14+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Stopperóra, vagy időmérésre alkalmas eszköz, szorosan összetekert zoknigombócok, a játéktér kijelöléséhez szükséges szalagok, vagy tornapadok.
  12. Technikai igény: –
  13. Az előkészítés feladatai: A két csapat térfelének kijelölése tornateremben illetve szabadtéren. Eszközök szállítása a helyszínre. Tizenkét fős csapatokkal és ötven pár zoknival próbáltuk ki a játékot.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játékosokat egy hete bevontam a zoknigyűjtésbe. Ők szüleikkel együtt nagyon lelkesek voltak, és küldték a használaton kívüli, kinőtt, illetve párját vesztett zoknikat.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A gyerekek az előzetes gyűjtőfeladat során alig várták, hogy végre megtudják mire használjuk majd az általuk begyűjtött zoknikat. A játékosaim a saját negyedikes alsó tagozatos osztályom, akikről tudom, hogy nagyon kedvelik a labdajátékokat, kidobókat és nagyon szeretnek versenyezni. Ebben a tanévben mondákat tanultunk a honfoglalástól egészen Mátyás koráig. Most épp Tatay Sándor Kinizsi Pál című regényét olvassuk, sokat foglalkozunk a hadviseléssel, ebből adódott, hogy a kerettörténet is a küzdelemről szóljon, jelen esetben a Fekete Sereg katonáiról, akik épp békeidő lévén, unatkoznak a táborban, és összemérik erejüket egy ügyességi játékban. Ügyeltem arra, hogy, valamennyien a sereg tagjai legyenek, ebben az esetben a lovasság és a gyalogság vitézei mérték össze ügyességüket.
  17. A játék menete, játékszabályok: A zoknizápor című játék során a játékosokból két csapatot alakítunk. A játékidő három perc. Ezalatt az idő alatt mindkét csapatnak az a feladata, hogy a térfeléről minél gyorsabban visszadobja az átdobott zoknigombócokat. A játékban az a csapat nyer, amelyik csapatnak a játékidő letelte után kevesebb zoknilövedék található a térfelén. A játék kezdetekor a zoknilövedékeket a játékvezető mindkét csapat térfelén azonos mennyiségben véletlenszerűen összevissza elhelyezi. A játékosok úgy helyezkednek el a térfelükön, hogy a középvonaltól a legmesszebb legyenek. A játékszabály kimondja, hogy a játék sípszóra indul és sípszóra ér véget. Három perc. A gombócokat kézzel dobva kell átjuttatni a másik csapat térfelére. A sípszó után átjuttatott gombócok nem számítanak az összesítésnél. Szintén nem számítottak az értékelhető gombócok táborába azok a zoknigombócok sem, amelyik kibomlottak, illetve párjukat veszítették.
  18. A játék lezárása: A játékidő leteltével a játékosok összegyűjtik a térfelükön található zoknilövedékeket, és a játékvezető segítségével összesítik a csapatok gombócait. Az a csapat a győztes, amelyik több lövedéktől szabadult meg. Amennyiben több időnk van, úgy a győztes csapatot pontozhatjuk, majd kezdődhet a visszavágó. Kihirdetjük a verseny végeztével, hogy a gyalogosok, vagy a lovasság vitézei voltak a legfelkészültebbek. Ha visszatérő játékként alkalmazzuk, akkor több alkalmon keresztül versenyeztethetjük csapatainkat, de lehetőség nyílik amennyiben a gyerekek kérik, mindig új csapatok felállítására is.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megkérdeztem tőlük, hogy tetszett-e a játék, mondjanak véleményt. A legtöbben azt fogalmazták meg, hogy tetszett a játék, jól elfáradtak, játsszunk máskor is. Az volt a legérdekesebb, hogy a zoknik nem úgy viselkedtek, mint a labdák, nem pattantak vissza, könnyű volt őket átdobni, nem okoztak fájdalmat a gombócok ha véletlenül eltalálta őket. A játék végén kérték, hogy vigyük magunkkal a zoknikat a háromnapos osztálykirándulásunkra Berkenyére, mert jó lenne füves téren is kipróbálni nem csak tornateremben a játékot. A játék végén a győzteseket tapssal szoktuk jutalmazni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Az alapjátékon kívül kipróbáltunk más variációkat is. Zz.1. A térfelekre egy-egy kapu, zsámoly, vagy karika kerül és az abba beledobott gombócok kiesnek a játékból, így azokat a játék során nem lehet visszadobni. Ez pontos célzásra készteti a gyerekeket. Zz.2. A zoknigombócokat csak az ügyetlenebbik kézzel szabad átdobni az ellenfél térfelére. Zz.3. A zoknigombócokat csak úgy lehet átjuttatni, hogy egyszerre hármat kell belőle begyűjteni, és csak egyszerre lehet őket átdobni. Zz.4. Párt kell keresni a saját csapaton belül, kézen fogva kell a pályát bemozogni és a beszerzett gombócokat egyszerre átjuttatni a másik csapat térfelére. Ezt a négy variációt ki is próbáltuk, élvezték a gyerekek a játékot, jól tudtak együttműködni. Újabb variáció lehetne, hogy nem állásból, hanem pókjárásban, és rákjárásban haladhatnának térfelükön a játékosok. A fiúk jelezték, hogy ők a lábbal továbbítást is szívesen kipróbálnák.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékidőt figyelemmel kell kísérnie, illetve folyamatosan megfigyelnie a játékot nem adódik e balesetveszélyes helyzet. Ilyenkor ha kell a játékvezető sípszóval megállítja a játékot, majd újra indítja.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Feketéné Cziczás Erzsébet