JÁTÉKRA FEL!

Papp Istvánné Nagy Annamária: Hetesválasztó

  1. A játék neve, címe: Hetesválasztó
  2. A játék pedagógiai célja: A következő területek fejlesztése: kompromisszumkészség, szabálykövetés, problémamegoldó készség, hajlandóság a problémák megoldására, együttműködés.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Figyeljenek arra, hogy a tollal nehogy sérüléseket okozzanak, amikor kikapják egymás kezéből. Amennyiben a dobókocka leesik a földre, egy ember vegye fel (pl.: akihez a legközelebb van), nehogy lendületből összeüssék a fejüket, ha többen ugranak érte.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: íróeszköz, papírlap, dobókocka
  12. Technikai igény: padok, székek
  13. Az előkészítés feladatai: A teremben a padokat kettesével szembefordítani, megfelelő számú székkel körberakni. Papírok, tollak, dobókockák beszerzése, előkészítése.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyerekek rendezték át a termet.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Iskolánk házirendjének értelmében a tanulóknak minden szünetben kötelező kimenni az iskola udvarára. Az ügyeletes nevelők és a diákügyeletesek feladata felügyelni, hogy ez meg is történjen. Az udvarra menés alól egyedül a hetesek kivételek (2 fő/osztály). A gyerekek nem igen kedvelik ezt a szabályt, és próbálkoznak ezzel-azzal, hogy kijátsszák a rend őreit. 8-os osztályom sem kivétel ez alól – mindig mindenki hetes szeretett volna lenni. Most értünk a névsor végére, tehát új kör indul hetesség terén. Csakhogy már nincs annyi hátra a tanévből, hogy mindenkire sor kerüljön, vagyis akik hátrébb vannak a névsorban nem részesülhetnek a hetesség áldásos tevékenységében. Ez nem igazság – mondtál ők, és találjak ki valamit, hogy akár V.B. (utolsó a névsorban) is sorra kerülhessen. És akkor eszembe jutott a Szabolcs által vezetett Hatosdobós, amiből „Hetesválasztó” lett. Szülői beleegyező nyilatkozatot szerkesztettem a fotók közzétételével kapcsolatban, hazaküldtem, visszakaptam. Az iskola informatikusát (egyben oktatástechnikusát) megkértem, hogy jöjjön fotózni. Osztályfőnöki óra előtt a gyerekek berendezték a termet – annyit tudtak, hogy ismét játszani fogunk, és ez lesz az a játék, amihez a fotózási engedélyt kértem.
  17. A játék menete, játékszabályok: 1. a dobókockával egyet lehet dobni, majd a balkéz felőli szomszédnak átadni 2. aki hatost dob, felveszi a tollat középről, és az előtte lévő papírra elkezdi írni sorszámozva az osztálynévsort, tetszőlegesen vagy csak a kereszt-, vagy csak a vezetékneveket írva 3. a többiek az 1. pont szerint dobnak tovább a kockával, kihagyva azt, aki éppen ír 4. amint valaki megint hatost dob, minden magyarázat nélkül, gyorsan kiveszi a tollat az író kezéből, és elkezdi a névsort sorszámozva írni 5. a többiek dobnak tovább – most már újra dob az is, akitől elvették a tollat 6. amint valaki hatost dob, elveszi a tollat, és ír 7. aki készen van a teljes névsorral, felnyújtja a kezét, hangosan azt mondja, hogy „Kész” – ekkor az adott asztal leáll a játékkal (ellenőrizzük a névsor hiánytalanságát, helyes sorrendjét), a többi asztal folytatja tovább 8. az győz, aki először írja le a teljes névsort helyes sorrendben a lapra 9. minden asztalnál két győztesig játszunk, a második körben az első kör győztese nem vesz részt 10. a győztesek nevét a győzelem sorrendjében D. felírja. Így a játék végére lesz egy 6 tanulóból álló névsorunk – ők lesznek kettesével az elkövetkezendő 3 hét hetesei.
  18. A játék lezárása: Így mindenkinek ugyanannyi esélye volt arra, hogy június 15-ig hetes legyen. Három hét múlva valamilyen módon eldöntjük, hogy a továbbiakban kik legyenek a hetesek. Mindenki csak egyszer kerülhet fel a listára, tehát azok, akik ma nyertek, többször nem vetélkedhetnek a hetességért.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Az osztály azóta egyértelműen tudtomra adta, hogy ez nagyon jó módszer, ily módon döntsük el, hogy kik lesznek a következő hetesek.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ez a játék alkalmas arra, hogy bármilyen feladatra, amire több jelentkező van mint amennyi szükséges, kijelöljünk embereket (természetesen azokban az esetekben, amikor bárki megfelel a célra). A kockával való dobásnál a céldobás lehet bármi 1-6-ig, a lapra felírt szöveg is variálható pl.: • megadott mennyiségű és kezdőbetűjű angol szó helyesen leírva, • egy memoriter szövege (vers, definíció) • létező földrajzi nevek, • valamelyik szorzótábla, • bármelyik idegen nyelven a számok valahánytól-valahányig (betűvel). Amennyiben tantárgyspecifikus a leírandó szöveg, akár szaktárgyi ötössel is jutalmazható a győztes.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Amennyiben megoldható, a csoportok azonos létszámúak legyenek. Tantárgyhoz, tantárgyi tudáshoz kapcsolódó feladatnál képesség szerinti, homogén csoportok alkotása a célszerű.
  22. Egyéb/megjegyzés: Az osztályom testnevelés tagozatos, élsportoló diákokból áll. A tanulók különféle sportágat űznek (kézilabda (18 fő), futball (3 fő), kosárlabda (1 fő)). Mindegyikben jeleskednek, rendszeresen nyernek megyei, régiós, országos, európai versenyeken. Ennek ára van: heti 5-6 edzés, hétvégén utazás, meccs, verseny – emellett kell teljesíteni a tantervi követelményeket is. Fegyelem, önfegyelem, feszültség, izgalom, teljesítménykényszer (a sportban), időhiány, kevés szabadidő – ezek kísérik, jellemzik a társaság mindennapjait. Harmadik éve vagyok osztályfőnök itt. Hatodikosok voltak, amikor valamikor tavasszal láttam rajtuk, hogy már nagyon fáradtak – de még javában tombolt a versenyszezon. Akkor javasoltam nekik, hogy keressünk egy edzésmentes délutánt, és „engedjük ki a gőzt”. Két tanuló kivételével mindenki eljött a megbeszélt időpontban. Semmi különös dolog nem történt, a saját tantermünkben találkoztunk – és kitakarítottuk. Súroltunk, ablakot pucoltunk, felmostunk, padot sikáltunk. Közben nagy röhögések, sztorizgatás. Olyat csináltunk, ami eltér a megszokottól – és ez kikapcsolta őket. Ezt azóta többször megcsináltuk – ők kérték: „Annamari néni, engedjük ki a gőzt!”. Volt, hogy egyszerűen csak beszélgettünk, vagy megnéztünk egy filmet. Bármit, ami nem része a mókuskeréknek, amiben szeptembertől júniusig taposnak. Mióta részese vagyok ennek a képzésnek, a „gőzmentesítésnek” új formája lett – játszunk. Minden gyerek csapatjátékos (sport). Bármilyen játékot nagy örömmel, és hálásan fogadnak.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Papp Istvánné Nagy Annamária