JÁTÉKRA FEL!

Pál Ilona: Egymás bőrében

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Egymás bőrében – igazából két játék – egy párkereső és egy csoport-/társismereti játék egybefűzése.
  2. A játék pedagógiai célja: csoport- és társismeret, egymásra figyelés, ráhangolódás a színjátszásra
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: A játékosok számának megfelelő kártyacsomag (hogy legyen benne: 2-2 egyes, kettes, hármas,.. / vagy: 2-2 piros, makk, …, / vagy: 2-2 eper, körte stb.)
  12. Technikai igény: lehetséges a játékosok számának megfelelő szék, de akár körben állva is játszható
  13. Az előkészítés feladatai: Előkészíteni a játékosok számának megfelelő kártyacsomagot, amelyen belül minden lapnak megvan a párja (akár több szempont szerint is, hogy nehezebb legyen a feladat. Pl.: van két hetes – az egyik eper, a másik körte; van két eper – az egyik hatos, a másik hetes; van két körte – az egyik hetes, a másik nyolcas…).
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: bemelegítő játék
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A bemelegítő játékkal felfrissültünk, levezettük fölös energiánkat, most figyeljünk egymásra!
  17. A játék menete, játékszabályok: a) Mindenki húz egy kártyát, majd a kártyák segítségével párokat kell alkotni, de közben a játékosok nem szólalhatnak meg! Szabad nézni egymás kártyáját, szabad mutogatni, csak beszélni nem. Ha már mindenkinek van párja, míg a játékvezető összeszedi a kártyákat, megbeszéljük, milyen szempontok alapján választottak. b) A párok különvonulnak, kapnak 2-3 percet arra, hogy egy másik páros „bőrébe bújjanak”, vagyis kitaláljanak egy rövid jelenetet, párbeszédet, amelyből egy másik jelen lévő párosra lehet ismerni. Ezt követően a párok sorban bemutatják, amit előkészítettek, a többiek pedig kitalálják, kik ők. Csak akkor szabad rákérdezni, ha vége a párbeszédnek/jelenetnek. (Lehet színpadszerűen, a többiek előtt, de akár körben ülve vagy állva is, a szereplők pedig középen.)
  18. A játék lezárása: A játéknak akkor van vége, ha minden páros bemutatta a „jelenetét”, illetve a többiek kitalálták, kiknek a bőrébe bújtak.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékosok elmondják egymásnak, mennyi idő alatt és miből jöttek rá, ki kit utánzott (amit mondtak, ahogyan mondták, ahogyan mozogtak…).
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Párok helyett alkothatók hármas vagy négyes csoportok, a feladat pedig lehet egy színdarab vagy egy könyv (házi olvasmány) szereplőinek a bőrébe bújni, de lehetnek sportolók, fizikusok, matematikusok, egy adott történelmi korszak vagy esemény részvevői stb. Ebben az esetben több időt kell adni a páros/csoportmunkához.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Elsősorban összeszokott csoporttal célszerű játszani, akik már játszottak hasonló játékokat, és akikről a csoportvezető feltételezi, hogy nem teszik nevetségessé egymást. Ha az utánzás gúnyolódássá fajulna, azonnal le kell állítani a játékot.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játékot a bácsfeketehegyi ált. isk. 7-8. osztályosokból álló, összeszokott, Nevenincs színjátszó csoportjának tagjaival játszottuk. A 8 tanuló jól ismeri és kedveli egymást, így az egész játék nem tartott tovább 5 percnél, és amint a képek tanúsítják, a gyerekek jól érezték magukat.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Pál Ilona