JÁTÉKRA FEL!

Breitenbach Zoltán Ádám: Bűnös vagy ártatlan?

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Bűnös vagy ártatlan?
  2. A játék pedagógiai célja: Az első félévben tanultak játékos ellenőrzése.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Székek ellenőrzése.
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20,21-30
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Székek.
  12. Technikai igény: –
  13. Az előkészítés feladatai: –
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: –
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet. Hol volt, hol nem volt valahol messze az Óperenciás-tengeren is túl, a messzi Sakkországban éldegélt a sötét Bertold király. Egy napon őfelsége megparancsolta Baltazár névre hallgató kincstárnokának, hogy a királyi testőrség részére új páncélzatot vásároljon. Baltazár engedelmesen lesétált a kincsekkel teli teremhez, hogy elővegyen egy arany sakktallérokkal teli kis zsákot. Ám, lássatok csudát, mint kinyitotta az arany sárkányfejjel díszített kulccsal a kincstár ajtaját megdöbbenve látta, hogy a terem teljesen üres. Azonnal jajveszékelni kezdett: Segítség! Segítség! Kirabolták a kincstárat! A király rögvest nyomozást rendelt el, hogy kiderítse ki lehet a bűnös.
  17. A játék menete, játékszabályok: A gyerekek székre állnak. A nyomozó (tanár) megkéri őket, hogy gondoljanak egy-egy sakkfigurára. (Döntsék el határozzák meg magukban a figura nevét is.) A gyerekek mivel sakkfigurává változtak át természetesen nem beszélhetnek, hiszen a sakkbáboknak nincs szájuk. A nyomozó ezt követően állításokat fogalmaz meg. Ha az állítás alapján ártatlan az illető, akkor leül a székére. A végén így csak a bűnös(ök) maradnak állva. Néhány példa az állításokra: Ártatlan az, aki alapállásban a sarokban áll. (Bástyára vonatkozik az állítás.) Nem bűnös az, aki csak a szomszéd mezőre léphet. (Királyra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki nem „kaméleon”. (Futóra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki mindig más színű mezőre vágtat. (Huszárra – lóra – vonatkozik az állítás.) Nem bűnös az, aki L-betűket rajzol a táblára. (Huszárra – lóra – vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki soha nem hátrál meg. (A gyalogra vonatkozik az állítás, ugyanis nem léphet hátrafele.) Nem bűnös az, aki keresztes koronát hord. (Királyra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki sáncol. (Királyra és bástyára vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki sakkot, mattot kaphat. (Királyra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki alapállásban a király mellett áll. (Vezérre – királynőre és futóra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki egy pontot ér. (A gyalogra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki három pontot ér. (Huszárra – lóra és a futóra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki öt pontot ér. (Bástyára vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki kilenc pontot ér. (Vezérre – királynőre és futóra vonatkozik az állítás.) Ártatlan az, aki máshogyan lép, mint ahogyan üt. (A gyalogra vonatkozik az állítás.)
  18. A játék lezárása: Közös taps.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Tévesztések megbeszélése korrigálása. A leggyorsabb három nyomozónak Sherlock Holmes oklevél.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: –
  21. A játékvezető speciális feladatai: A sakkjáték szabályainak ismerete.
  22. Egyéb/megjegyzés: –
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Breitenbach Zoltán Ádám