„A játékosok körben ülnek.Kártyalapokon a szivárvány színei szerepelnek(piros,kék stb.).Egy lapon pedig az a szó,hogy Napfény.Ez a színtannál rajzórán,illetve földrajzórán az időjárási jelenségek tanításánál is használható. Volt egyszer egy világ,ahol eltűnt a Nap fénye.Szegény Napocska útra kelt,hogy megtalálja az elveszett színeit,melyekre ha rátalál és újra összerakja azokat,ismét ragyogni fog.Így aztán útja során,mikor rátalált valamelyikükre,csellel édesgette magához azt,mert ezek a színek bizony huncut teremtmények,maguktól nem akartak visszatérni. Így aztán a Nap kivárta a kedvező alkalmat,s mikor a szín a szemébe nézett s mások nem látták,hát rákacsintott,s a szín nem tudott ellenállni a Napocskának,újra elszegődött hozzá. Most pedig húzzon mindenki egy kártyát,de ne mutassa meg másnak!Üljetek le körben és nézzetek egymás szemébe úgy,hogy a jelemre mindig másnak a szemébe nézzetek.A „fény” úgy kacsintson,hogy csak az vegye észre,akire néz.-Ha ez sikerült,akkor a játékos hangosan mondja a színét,és ő már nem játszik tovább.Ha valaki gyanakszik,jelezheti azt,de nem nevezheti meg,hogy kinél van a fény kártya.Ha már hárman gyanakodnak,akkor a jelemre egyszerre kell rámutatniuk a gyanúsítottra.Ha azonos személyre mutatnak,akkor az kiesik,attól függetlenül,hogy ő-e a kacsintó vagy sem.Minden kiesésnél hangosan ki kell mondani a kiesőnek a színét.Ha különböző személyekre,akkor a gyanúsítók esnek ki.Ha már csak a kacsintó és két ember marad játékban ,akkor a Napfény nyer,mert már nem marad három gyanakvó.Ekkor is hangozzon el a szín.Ha lefülelik,akkora többiek nyernek.Ekkor is mondják el a színeket a nyertesek.(Így elhangoznak a színek.).”

Pappertné Csányi Krisztina
Célcsoport: 10-14 év