JÁTÉKRA FEL!

Nagyné Tóth Katalin: Szabadíts meg a horogtól!

  1. A játék neve, címe: Szabadíts meg a horogtól!
  2. A játék pedagógiai célja: Csoportkohézió erősítése, a csoporttagokhoz és a közösséghez fűződő pozitív érzelmek erősítése. Egyensúly fejlesztő gyakorlat.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: : A helyváltoztatás során figyeljenek egymás testi épségére! Ne ütközzenek, ne lökdösődjenek!
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: -5,5+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Babzsákok, jelzőszalagok a csapatok megkülönböztetéséhez.
  12. Technikai igény: A jól hallható zene biztosításához kell egy magnó, hogy az „úszkálás” egyrészt ne legyen egyhangú, másrészt a mozgás ritmusát is igazíthatjuk a zene ritmusához.. A játék időtartama megegyezik a zene időtartamával. A zene vége, a játék végét is jelenti egyben.
  13. Az előkészítés feladatai: A játékvezető gondoskodik a csapatokat megkülönböztető szalagokról ( két különböző színűről). A gyerekek a saját babzsákjukat használják.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Egy fiú és egy lány csapatkapitány kijelölése, akik tetszőlegesen kialakítják csapatukat, két egyenlő létszámban. A csapattagok megkapják a megfelelő színű szalagot.Kezdés előtt gyakoroljuk a mély levegővétellel való lebukást, ilyenkor egy ujjal tarthatjuk a babzsákot a fejünkön.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Képzeld azt, hogy ez a terem egy nagy akvárium, tele vízzel, amiben ti vagytok a vígan úszkáló halacskák. Körbe-körbe úszkáltok, fejeteken egy babzsákkal. Akkor kezdheted a mozgást, ha megszólal a zene. Bejátszom egy kis részletet a „ Nagy ho-ho-ho horgász” című dalból kedvcsinálóként.
  17. A játék menete, játékszabályok: Ha meghallod a zenét, indulhat az úszkálás. Kezeddel tegyél úszó mozdulatokat, miközben körbe-körbe jársz!. Akinek a babzsákja leesik, az a játékos, halacska horogra akad, azaz megdermed. A csapattársa mély lélegzetet véve lebukhat és felhozhatja a zsákot,(kiszabadíthatja) ezután mindketten tovább úszhatnak. Figyelned kell arra, hogy a társad segítségére siess, ha neki leesett a babzsákja, és arra is, hogy a tiéd ne essen le! Ha ez mindkettőtökkel megtörténik várnotok kell újabb társak érkezésére, akik segítségetekre lesznek, egymásnak nem tehetitek a fejére. Szándékosan ne lökd le az ellenfél fejéről a babzsákot, mert az kiállítást von maga után! A játék akkor ér véget, ha a zene is befejeződik. Az a csapat nyer, ahol a legtöbb babzsák fennmarad a csapattagok fején! A zene elhallgatása után a már földön lévő babzsák nem kerülhet föl a fejre.
  18. A játék lezárása: Amikor a zene véget ér megszámoljuk, hogy melyik csapatban maradt több ficánkoló halacska, azaz hány játékosnak van a fején fenn a babzsákja. Az a csapat nyer, ahol többet számolunk.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérem a játékosokat. Ha tetszett a játék, lehetőséget adok „visszavágóra” is.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy különféle mozgásokat kell végezni úszkálás közben a kartempó mellett. Pl. lefektetett köteleken áthaladni, vagy bójákat megkerülni, esetleg a zene ritmusára mozogni.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Az elején érdemes egy „próbajátékot” lejátszani, hogy biztosan mindenki érti-e a szabályokat. Tudatosítani a résztvevőkkel, hogy a játék, a mozgás öröméért játszottunk, függetlenül az eredménytől.
  22. Egyéb/megjegyzés: Szívesen játszották, igyekeztek társaik segítségére lenni.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Nagyné Tóth Katalin