„Sziasztok! Fényországban kalandozva, a kicsi csillagokat és a nagy „sztárokat” is kérném mutassák meg, hogy tudnak-e kacsintani. Van, aki nem tudja, hogyan kell kacsintani?….(Ha igen, szeretném, hogy ő legyen az én „sztár” segédem.) Mert egy szomorú jelenség tanúi lehetünk ezen a Szilveszteren Fényországban. A egyik kiscsillag „fényszórója” elgyengült, mert megbetegedett. Az lesz az elgyengült kiscsillag, aki a játékosok közül a szomorú csillag formát húzza a kis sztár segédemtől. A többieknek viszont senki nem adhatja tudtára , hogy milyen csillagot húzott. Mindenki foglaljon helyet a körbe rakott székeken, és amikor elkezdjük a játékot, mindenki nézzen a többiek szemébe. Az elgyengült kiscsillag feladata az lesz, hogy pislákoló gyenge fényét kacsintással jelezze a többieknek úgy, hogy csak az a játékos vegye észre, hogy mit csinált, akire kacsintott. Akire a kiválasztott játékos rákacsintott, az elkapta a betegséget, és kiesik a játékból. Ha valaki észreveszi, hogy ki a kacsintó, akkor azt jeleznie kell: a TUDOM szó bemondásával. De egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három játékos sejti, hogy ki a kacsintó, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak – ezzel pihenni küldik. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból – ők mennek pihenni. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó). Ha a szomorú kiscsillaggal együtt már csak hárman maradtak a játékban, akkor már nem lesz három résztvevő, aki gyanakodna. Így a kacsintó nyert, a kiscsillag a vidám játéktól meggyógyult. Viszont, ha lefülelik, akkor a többiek nyernek, mert időben elküldték pihenőre, és nem fertőződtek meg a fényszóró betegséggel.”

Nagyné Kata
Célcsoport: 5-9 év,10-14 év