JÁTÉKRA FEL!

Nagyné Rácz Beatrix: Törpék és óriások

  1. A játék neve, címe: Törpék és óriások
  2. A játék pedagógiai célja: Mozgásos játék, a cél a tanulók figyelmének, mozgásának, ügyességének fejlesztése.
  3. A játék jellege: Energetizáló
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A tanulók figyelmét felhívom arra, hogy a bordásfalra/mászókára csak olyan magasra másszanak fel, hogy biztonságosan le tudjanak onnan ugrani, valamint figyelmeztetem őket, hogy amikor elkapják társukat, akkor ne lökjék meg túl erősen, nehogy elessen.
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Ha tornateremben játsszuk, akkor bordásfal, ha az udvaron ill. játszótéren akkor mászóka, és még egy pad, ahova felugranak.
  12. Technikai igény: Praktikus, ha van felfestett játékterület vagy pálya, ahol vonal jelzi a határokat. Ha nincs, akkor krétával megrajzolom.
  13. Az előkészítés feladatai: A tornaterem bordásfallal szemközti oldalára, vagy a játszótéren a mászókával szemben elhelyezünk egy padot, az lesz a célterület, ahova a törpéknek be kell érniük.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A padot a tanulók segítenek elhelyezni, az útban lévő tárgyakat pedig elpakolni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Alkossunk két csapatot, az egyik csapatban lesznek az óriások, a másikban a törpék. Aki óriás szeretne lenni, az álljon tőlem jobbra, aki törpe szeretne lenni, az álljon tőlem balra! (Két csapatba állnak a gyerekek úgy, hogy fele legyen az óriás, fele legyen a törpe. Ha valahol többen lennének, megkérdezem, ki szeretne mégis átállni.) Ha páratlanul vannak, akkor én is beállok óriásnak vagy törpének.
  17. A játék menete, játékszabályok: A törpék egy magas fán laknak, ezért fel kell mászniuk a bordásfalra, hogy onnan jól lássák, ha egy óriás el akarja őket kapni. Az óriások az Üveghegyen túl, a fehér vonal mögött laknak, onnan indulnak törpére vadászni. A cél az, hogy a törpék átjussanak az Óperenciás tengeren túlra, mert ott lesz a következő törpegyűlés. Annyi menet lesz, ahányan vannak egy csapatban. Minden menet előtt összedugják a fejüket, és a törpék is megbeszélik, hogy melyik törpe vág bele az útba, az óriások is megegyeznek, hogy melyik óriás próbálkozik meg a törpeelkapással. Ha tapsolok, elindulnak a csapatokból a kiválasztott játékosok, és az óriás megpróbálja elkapni a törpét. Ha sikerül neki, akkor a törpét rabul ejti és magával viszi az Üveghegyen túlra. Ha viszont sikerül a törpének megmenekülnie, akkor az óriás válik a törpék rabjává, és ottmarad velük az Óperenciás tengeren túl.
  18. A játék lezárása: Miután mindenki sorra került, megszámoljuk, hogy kik letten többen, és az a csapat győz, amelyikben többen vannak.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megtapsoljuk a győztes csapatot, megkérdezem, hogy szeretnének-e még játszani. Ha igen, akkor játszhatunk úgy is, hogy cserélnek a csapatok, de úgy is, hogy teljesen új csapatokat alkotunk.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Óriások és törpék helyett játszottuk cicák – kutyákkal is, vagy ha nemenként tudjuk bontani a csapatot (ha nincs hiányzó, akkor 8 lány és 8 fiú van az osztályban) akkor lehetnek tündérek és koboldok. Lehet nehezíteni a feladatot, hogy előre meghatározott utánzó járással kell haladni, pl. négykézláb, vagy törpe/óriásjárásban.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Oda kell figyelnem, hogy honnan indítsam az óriásokat, mert figyelembe kell vennem a csoportösszetételt (ügyességet tekintve). Ha az óriásoknál vannak a gyorsabb futók, akkor a célterülettől kicsit távolabbról, ha a kevésbé jó futók, akkor a célterülethez kicsit közelebbről indulnak.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játékot többször játszottuk már, több módozatban, nagyon tetszett a gyerekeknek.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Nagyné Rácz Beatrix