A játék neve, címe: Gubancolós

A játék pedagógiai célja: Együttműködési készséget, logikus gondolkodást fejlesztő játék. Jellegéből adódóan testi kontaktust kíván a csoport tagjaitól, így képes akár arra is, hogy oldja az esetleges feszültségeket a csoporton belül. A testi közelség, a közös erőfeszítés és a kényelmetlenségből kényelmet hozó megoldás miatt a feladat az együttesség élményét adja.

A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: Hívjuk fel a játékban részt vevők figyelmét arra, hogy mozdulataiknál vigyázzanak egymás testi épségére, a tekergőző mozdulatoknál óvatosak legyenek, ne rángassák egymást.

Résztvevők száma: 8-14 fő, 15-20 fő,

Résztvevők életkora: 10 évtől idősebb

Játékidő: 1-5 perc

Helyszín: A játék bárhol játszható

Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni

Eszközigény: stopperóra, papír, íróeszköz

Az előkészítés feladatai: Ha teremben játsszuk a játékot, akkor középen a padok, székek félrepakolásával egy nagyobb üres teret kell biztosítani, ahol biztonsággal elférünk és semminek nem ütközünk neki.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: Tantermi játéknál a résztvevők segíthetnek a berendezési tárgyak szétpakolásában.

A játék megnyitása, nyitánya: A játék kezdése előtt a résztvevőket állítsuk körbe és mondjuk el a játékszabályokat.

A játék menete, játékszabályok:Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét és a kört elkezdik összebogozni: egyes játékosok felemelik kezüket, s az így keletkezett kapun átbújnak. Mások máshol bújnak át, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót, a kezével mozgatva a játékosokat és helyreállítsa az eredeti kört, de úgy, hogy közbe senki ne engedje el a másik kezét. Közben a játékvezető stopperrel mérheti az időt és egy papírra feljegyezheti, hogy melyik játékosnak mennyi idő alatt sikerül a gubancot kibogoznia. Az nyer, akinek a legrövidebb idő alatt sikerül. (Időmérés nélkül is lehet játszani a játékot.)

A játék lezárása: Ha kisebb csoporttal játszunk, és időnk engedi, akkor kerüljön sor mindenkire, mint ,,kitaláló” és a legvégén amennyiben időt is mértünk, az eredményhirdetéssel zárjuk a játékot. Amennyiben nem mérünk időt, akkor néhány kör után (illetve ameddig a játékosok lelkesedése és érdeklődése tart) a játékvezető lezárja a játékot.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék az együttesség élményét nyújtja a testi közelség, a fejtörést okozó feladat, a közös erőfeszítés és a megkönnyebbülést hozó megoldás élményét. Dicsérjük meg a játékosokat és köszönjük meg, hogy részt vettek a játékban. Ha időre játszottunk, akkor hirdessünk végeredményt és tapssal jutalmazzuk a győztest.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Nehezítés lehet, hogy a kitaláló nem érhet hozzá bogozás közben a játékosokhoz, hanem szóbeli utasításokkal mozgathatja csak a tanulókat, akiknek végre kell hajtani az utasításokat.

A játékvezető speciális feladatai: Folyamatosan figyelni kell arra, hogy a gyerekek nehogy túlzásba vigyék a tekeredést, a különböző testhelyzeteket, nehogy sérülést, rándulást vagy fájdalmat okozzanak egymásnak. Hívjuk fel a kitaláló figyelmét is, hogy óvatosan „bontogassa” a „csomót”, nehogy sérülést, fájdalmat okozzon.

Egyéb/megjegyzés: A játékot eddig felsős tanulókkal játszottam 10-14 éves életkorig. A gyerekek szeretik ezt a játékot, soha nem tudjuk 2-3 kör után abbahagyni. Egész órán képesek ezt a játékot játszani, amíg mindenki sorra nem kerül, mint ,,kitaláló”, ,,kibogozó”.

A játékot lejegyezte: Bessenyeiné Mogyorósi Krisztina