JÁTÉKRA FEL!

Mayerné Németh Krisztina: NÉV-SZÓ-KÖR

Szerző:
  1. A játék neve, címe: NÉV-SZÓ-KÖR
  2. A játék pedagógiai célja: névtanulás, memóriafejlesztés
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Ha teremben játszuk a padok elpakolásánál illetve a székek kipakolásánál ügyelni kell a baleset elkerülésére.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: nincs
  12. Technikai igény: Ha teremben játszuk, akkor szék minden résztvevőnek
  13. Az előkészítés feladatai: Ha teremben játszuk, akkor a termet be kell rendezni, székeket körben elhelyezni
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Terem berendezésénél illetve a végén az elpakolásnál bevonjuk a diákokat
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Fontos, hogy körben üljünk vagy álljunk, hogy lássuk egymás arcát, így könnyebben meg tudjuk jegyezni a neveket és szavakat. A játék felvezetésénél a játékvezető elmondja, hogy egy memóriajátékot fogunk játszani saját keresztnevünk és egy olyan szó segítségével. ami a keresztnév kezdőbetűjével kezdődik. A játéknak több fordulója lesz, egyre nehezítve a feladatokat.
  17. A játék menete, játékszabályok: Minden résztvevő válasszon egy olyan szót, ami a saját keresztnevének kezdőbetűjével kezdődik. Az első körben a vezető kezdi a játékot és mondja a saját keresztnevét majd az általa választott szót. A tőle jobbra ülő játékos folytatja a játékot, majd így tovább egészen a kör végéig. A második körben elhagyjuk a keresztnevet és marad csak a szó, ami az első körben szerepelt, de annyi változtatással, hogy a vezető után a következő játékos először megismétli az előtte hallott szót majd csak utána mondja a sajátját. A mellette ülő már mindkét szót elismétli és csak aztán mondja a sajátját. A következő tanuló ismétli az előtte elhangzottakat és mondja a sajátját és így tovább a kör végéig. A harmadik körben visszafele ismételjük a szavakat ugyanezen szabályt követve, az első csak a sajátját, a második ismétli az előtte halott szót majd a sajátját mondja és így tovább, annyi változtatással, hogy gyorsítunk a tempón. A negyedik körben nehezítünk egy picit a feladaton mert a játékvezető arra kéri a játékosokat, hogy keressenek egy másik helyet a körben, fontos, hogy az előbbi szomszédok ne üljenek egymás mellett. Most a vezető megkérdezi, hogy ki tudná elmondani a szavak mostani sorrendjét, ahogyan épp ülnek. A játék utolsó feladata a legnehezebb, hiszen a vezető arra kiváncsi, hogy ki tudja a szavak eredeti sorrendjét (ahogy a játék elején ültek) elmondani.
  18. A játék lezárása: Lezárásképpen pedig a vezető egy-két vállalkozó kedvű játékossal elmondatja kit hogy hívnak (abban az esetben, ha ténylegesen nem ismerték egymást az elején)
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék befejeztével a vezető megkérdezi, hogy kinek mi alapján sikerült megjegyeznie a szavakat sorrendben. Kötötte-e a személyhez, vagy ha tudta akkor a neve kezdőbetűjéhez vagy épp hallás alapján jegyezte-e a sorrendet. Ez a fajta felismerés hatással lehet a tanulási módszerre is.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ennek a játéknak esetleges tovább fejlesztett variációja, hogy az elhangzott szavakat felírjuk a táblára és kis csoportokat alkotva történetet írnak velük, amit adott esetben el is játszhatnak a játékosok.(Ez esetben a pedagógia cél változik már)
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékvezetőnek figyelnie kell folyamatosan, hogy nem rontanak-e a játékosok.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Mayerné Németh Krisztina, (nemeth.krisz@hotmail.com)