„Üljetek le egymás mellé a körbe. Csukjátok be a szemeteket! De nem ér lesni!! Közben elsétálok mögöttetek, s még be van csukva a szemetek, egy valakit meg fogok érinteni. Innentől kezdve ő lesz a boszorkány. Nyissátok ki a szemeteket! A boszorkány feladata az lesz hogy minél több gyereket egy kacsintással kővé változtasson. Mindezt úgy kell csinálnia, hogy ne lepleződjön le. A többi gyereknek az lesz a feladata hogy felvátva nézi a többi gyereket, keresi ki, ki a boszorka. Amint a boszorka rákacsintott, abban a pillanatban kővé változik, s szóban jelzi kővé lettem, átvtozam! Ha egy gyerek észreveszi a kacsintást, jelzi hogy gyanakszom! Ha már három játékos jelzi, hogy gyanakszik, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a gyerekre, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak, akkor mindhárman kiesnek a játékból. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a gyerek esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó). Ha a kiválasztott játékossal együtt már csak hárman gyerek maradt a játékban, akkor a boszorkány nyert. Hiszen már nem lesz három gyerek, aki gyanakodna. Ha pedig lefülelik, akkor a többiek nyernek, a boszorkány veszít. Majd lehet nehezíteni, bonyolítani, izgalmasabbá tenni a játékot, hogy a következő körben nem egy, hanem kettő boszorkányt választok ki érintéssel. „

Törő-Ladányi Anita
Célcsoport: 5-9