A játék neve, címe: Rosszcsont manók ( A 100 labda alapján)

A játék pedagógiai célja: Mivel beszoktatós csoportról van szó (mini – kiscsoport) , kiemelt pedagógiai célom ebben az esetben a közös játék élményének és az együvé tartozás örömének megtapasztaltatása, valamint a jó hangulat megteremtése volt, amit – úgy gondolom – sikerült elérnem. Mindemellett néhány nagymozgásos formát is szerettem volna fejleszteni: – kúszás/mászás: mivel a csoportszoba egy része asztalokkal és székekkel volt berendezve, a kicsi labdák pedig a még fejletlen szem-kéz koordinációnak köszönhetően mindenfelé repültek, így a gyerekeknek sokszor kúszni-mászni kellett az asztalok alatt és a kisszékek között a labdák után. – dobás gyakorlása További célom volt a szem-kéz koordináció és a figyelem fejlesztése.

A játék jellege: Csoport- vagy párképző

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: A csoportszoba egy nagyobb területéről eltoltam az asztalokat és székeket, hogy legyen egy viszonylag üres és jól átlátható tér a labdadobáláshoz, illetve a két játéktérfelet mindössze néhány alacsony pad választotta el egymástól. Felhívtam a gyerekek figyelmét arra is, hogy óvatosan kússzanak-másszanak az asztalok alatt, ha mégis begurulna oda a labda, nehogy beüssék a fejüket/hátukat.

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 5 évtől fiatalabb

Játékidő: 10-15 perc

Helyszín: Elsősorban beltérben játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: Kicsi, színes műanyag labdák

Technikai igény: Padok a térfelek elválasztásához

Az előkészítés feladatai: A csoportszoba asztalait, székeit félre kellett tolni, a labdagyűjtő helyet jól látható módon ki kellett jelölni, a labdákat szét kellett szórni a csoportszoba többi részén, hogy a gyűjtögetés elkezdődhessen. Ebben az esetben a gyűjtőhely a csoportszoba egy padokkal leválasztott része volt, mert a korosztály szem-kéz koordinációja még nem annyira fejlett, hogy kicsi célba (pl. kosár) tudjanak dobálni.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyerekek örömmel segítettek a székek eltologatásában és a labdák szétszórásában.

A játék megnyitása, nyitánya: A játék kerettörténetének ismertetésével kezdtem, fantázia -szerepjátékra motiválva őket. A történet szerint Manóoviban elérkezett a rendrakás ideje, de ez néhány manócskának nem tetszik, és míg társaik rendet szeretnének rakni (szorgos manók), addig ők rendetlenséget csinálnak (rosszcsont manók), mégpedig úgy, hogy visszadobálják a kijelölt helyre a szorgos manók által már összegyűjtött játékokat (az odadobált kicsi színes labdákat). A kerettörténet igen közel állt hozzájuk, mert a csoportba járó gyerekeknek nem a kedvenc időtöltése a játékok elpakolása, ezért könnyen bele tudták élni magukat a rosszcsontok szerepébe.

A játék menete, játékszabályok:Kiosztottuk a szerepeket: mindenki kiválaszthatta, mi szeretne lenni: rosszcsont manó, vagy szorgalmas manó. A rosszcsont manók a labdagyűjtésre kijelölt szobarészbe álltak, a szorgos manók elkezdték odadobálni a labdákat.De a rosszcsontok visszadobálták nekik azokat. 1-2 perc után szünetet tartottunk, megbecsültük, vajon a rosszcsontok vagy a szorgosok tudtak több labdától megszabadulni. Ezután ismét eldönthették a gyerekek, melyik szerepet szeretnék játszani, és folytattuk a játékot.

A játék lezárása: Addig játszottunk, míg kedvük és erejük tartott. Mikor már láttam, hogy fáradnak, javasoltam, hogy mindenki változzon szorgos manóvá, és gyűjtsük össze együtt az összes labdát a tároló dobozba.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Mindenkit megdicsértem a kitartásáért, és a végső közös pakolásban való részvételért, majd megkérdeztem őket, hogyan érezték magukat játék közben, tetszett-e nekik a játék. A válaszuk igen volt, sőt, annyira tetszett nekik, hogy azóta már más kerettörténettel is játszottuk. Huncut mókusok volt a címe, és ezt a változatot már a tornaszobában, babzsákokkal játszottuk.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Nehezítés: – csak bizonyos színű labdákat dobálnak vissza (kiscsoport második felében egyféle színűt, nagycsoportban már két- vagy többféle színűt, illetve bizonyos színűeket NEM dobálnak vissza) (vizuális észlelés, figyelem, emlékezet fejlesztése) – Középső csoporttól nehezíthetjük a játékot úgy , hogy a gyűjtésre kijelölt terület kisebb (nagy doboz / kosár), így már konkrétan célbadobósan is játszhatjuk (szem-kéz koordináció fejlesztése) – Nagycsoportban már versenyszerűen is játszhatjuk (szorgos manók a rosszcsontok ellen, ki volt az ügyesebb/gyorsabb csapat?) ( szabálytudat, kudarctűrés, egymásra figyelés, együttműködés)

Változatok: – nagyobb gumilabdával is lehet játszani, ebben az esetben a raktárat kötéllel jelöljük ki, és a labdákat rúgni kell (szem-láb koordináció fejlesztése) Ez a változat akár szabadban is játszható. – különböző állatutánzó mozgásokkal is játszható (pl: kúszás /mászás: huncut kiscicák / kiskutyák, kiskukacok, macik, halacskák…) – nem csak dobva, rúgva, hanem pl. gurítva is lehet játszani (kisebb a sérülés veszélye)

A játékvezető speciális feladatai: A dobálásnál előfordulhat, hogy a gyerekek eltalálják egymást, vagy a nagy gyűjtögetés hevében összeütköznek. Ezért a kiválasztott eszköznek puhának kell lennie, hogy ne okozzon fájdalmat akkor sem, ha valakit eltalál.(kicsi műanyag labda, gumilabda, babzsák) A játékhoz megfelelő nagyságú térre van szükség!

Egyéb/megjegyzés: Játék továbbfejlesztése: – Kerettörténet és játék általános iskola 5-6. osztályban Miénk a vár! : eszköz nélküli változat, történelemhez kapcsolódva (pl.törökök és magyarok…) Négyzet alakban kijelöljük a várat. A védők a vonalon belül állnak, a támadók kívül. Létszámtól függően egy, vagy két egymással szemközti várfalnál zajlik az ostrom. Minden védőre jut egy támadó, ők a vonal (várfal) két oldalán egymással szemben felállnak, és összekapaszkodnak vállfogással. A csata kezdetét dobpergés jelzi, egy csata: 30mp – 1 percig tart, a gyermekek teherbírásától függően. Ostromként is játszható, ebben az esetben 5 csatából áll a várostrom, és a végén azé a csapaté a vár, akik többször nyertek csatát, mint a másik csapat.

A feladat: – a védők megvédjék a várat (ne engedjék be a várba a támadókat / ne lépje át a várfalat/ ) – a támadók elfoglalják a várat (minél többen bejussanak oda / átlépjék a várfalat/ ) Ennek érdekében a párok egymást tolják, ki-ki céljának megfelelően. Az a támadó van bent a várban, akinek mindkét lába a vonalon belül van. A csata végéig küzdenek, ha a támadó be is jut a várba, a védőnek van lehetősége tovább „harcolni” vele, és ha tudja, ki is tolhatja onnan. A csata végén az a védő, akinek a támadója a várban van, elesik. (kiesik). A védő akkor is kiesik a játékból, ha a támadójának sikerül őt kitolnia a várat jelölő négyzetből. (a vonalon kívül van mindkét lába) A védők akkor győznek, ha kevesebb a támadó a várban, mint a védő. Ellenkező esetben a várat elfoglalták a támadók, és ők nyertek. Szerepcserésen játsszuk, de akár véletlenszerűen is alakulhatnak a csapatok, a játékvezető megfigyelése alapján (pl: aki farmert visel, védő lesz…)

Változat: – Tükörjáték (itt lehet más alaptörténet is, például bolygót kell elfoglalni, vagy országot…) Védők és támadók megbeszélnek egy mozgássorozatot ( pl.: háromféle mozgásból állót: egy tapsolás fej felett, egy tapsolás hát mögött, egy tapsolás egyik felemelt láb alatt) A dobszó után kezdődik a csata, a két csapat a vonal két oldalán áll, egymással szemben. Aki rontja a megbeszélt mozgássorozatot, kiesik a játékból. A játék ideje 30 mp, az a csapat nyer, akinél több játékos marad versenyben.

Nehezítés 6-7-8. osztályban: – a mozgássorozat feladatait lehet nehezíteni, és azok számát is emelni (4-5-6 féle mozgás, egyik – másik feladatban két taps, nem egy…) Könnyítés alsósokkal (1-2. osztály): – egyszerűbb mozgásformák (2-3 féle tapsok, dobogások, ugrások), – nehezebb változat: énekelni is lehet közben (Hej vára, vára éneklése, közben taps, vagy egyéb mozgás egyenletes lüktetésre) – ritmusérzék, figyelem, emlékezet fejlesztése

A játékok során különböző pedagógiai céljaink lehetnek: mozgásfejlesztés, (mozgáskoordináció fejlesztése /szem-kéz, szem-láb koordináció/ , izomerő fejlesztés, reakcióidő gyorsaságának fejlesztése), értelmi fejlesztés (figyelem és memória fejlesztése, vizuális észlelés fejlesztése,), ritmusérzék fejlesztése, szerialitás fejlesztése

A játékot lejegyezte: Hidán Zsuzsanna