JÁTÉKRA FEL!

Hajnal-Dobai Borbála: Amilyen messzire csak lehet

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Amilyen messzire csak lehet
  2. A játék pedagógiai célja: Együttműködés fejlesztése
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Meghatározni a játék területi határait, szabályok ismertetése
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: Elsősorban szabadtéren játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Egy db továbbadható, könnyű tárgy, kavics vagy kréta az elért cél és a kiindulóhely jelöléséhez
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: Terepszemle: legyen elég hely, ne legyen nagy sár.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Bemelegítő játék, keretmese.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játékot egy bemelegítő játék után játszatom, keretmesébe illesztve. A játékosok jelen esetben a Farkaskölykök cserkészőrs tagjai, akik szeptember óta vannak együtt, ezért gondoltam, hogy az együtműködés fejlesztését tűzöm ki célul. A játék előtt megkérdezem, hogyan is élnek a farkasok (falkában, kicsik-nagyok együtt), aztán elmesélem, hogy az ő falkájukban egy új kiskölyök született és őket bízták meg, hogy vigyázzanak rá, mert szeret szökdösni – eljátszunk egy Egeres játékot csak a kisfarkassal (plüss), ezután térek rá erre a játékra: "Szegény kisfarkas, amikor nem ti vigyáztatok rá, beleesett egy gödörbe, és eltörte a lábát. Nehezen viseli a bezártságot, ezért ti elhatározzátok, hogy eljuttatjátok olyan messzire, amennyire csak lehet, de nagyon óvatosan, mert a lábára vigyázni kell."
  17. A játék menete, játékszabályok: Meghatározok egy kiindulópontot. A cél, hogy a lehető legmesszebb juttassák el a plüssállatot, úgy, hogy nem léphetnek vele, és nem dobhatják. Adok egy percet, hogy megbeszéljék, milyen módon oldják meg a problémát. Miután megvalósították, jelölöm, hogy hova érkeztek, és megkérem őket, próbálják még messzebbre juttatni. Újra kapnak egy percet, a megvalósítás után megnézzük, messzebbre jutottak-e? Ha igen tudják-e még messzebbre? – 2-3 -szor állítom őket így a kihívás elé.
  18. A játék lezárása: Ha már úgy látom nem motiválhatók tovább, vagy letelt az időnk. Ld. értékelés
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megkérdezem, hogy szerintük eljutottunk-e a lehető legtávolabb, ha igen, gratulálok, megtapsoljuk őket A keretmese szerint: a kisfarkas nagyon boldog, hogy nem kellett unatkoznia, és alig várja, hogy a saját lábbán is kirándulhasson veletek.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: pl. Kitűzök egy konkrét távoli célt, ahova el kell juttattni a tárgyat
  21. A játékvezető speciális feladatai: Amikor a gyerekek megbeszélik az ötleteiket, figyelmeztetni őket a szabályokra, illetve, ha nagyon tévúton járnak, kérdésekkel segíteni a megoldást, de úgy, hogy a siker azért a sajátjuk legyen. Figyelni, hogy mindenkit meghallgassanak, tényleg együtt dolgozzanak.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játékot egy élménypedagógia továbbképzésen tanultam, de eddig nem játszattam, a keretmesét az adott csoporthoz találtam ki. A gyerekek élvezték a kihívást, sikerült gondolkodásra késztetni őket, miután már azt hitték, készen vannak a feladattal. Élvezték a játékokat, belehelyezkedtek a mesébe, együttműködőek voltak, pedig vendégként érkeztem hozzájuk. Kilenc 8-9 éves fiúval játszottuk el.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Hajnal-Dobai Borbála