A játék neve, címe: Jelenségek és tájak
A játék pedagógiai célja: Az alábbi játék célja, hogy a különböző természetföldrajzi jelenségek, folyamatok, és a hozzájuk leginkább kapcsolódó országok, térségek, kontinensek közötti kapcsolat rögzüljön.
A játék jellege: Csoport- vagy párképző
A baleseti kockázat szintje: alacsony
Szükséges biztonsági intézkedések: Mivel a diákok az iskolai padok körül ülnek csoportokban, illetve párokban, ezért fontos, hogy a padok egymástól kellő távolságra helyezkedjenek el.
Résztvevők száma: 21-30 fő,
Résztvevők életkora: 14 évtől idősebb
Játékidő: 5-10 perc
Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
Eszközigény: Saját készítésű kártyalapok.
Technikai igény: Csoportonként két darab pad összetolva és két-két darab szék.
Az előkészítés feladatai: A négy fős csoportok számára elrendezni két padot összetolva, két-két székkel egymással szemben.
Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
A résztvevők bevonásának lehetőségei: A padok és székek közös kialakítás a csoportok számára.
A játék megnyitása, nyitánya: A diákok négy fős csoportokba szerveződnek. Elmondom, hogy mennyi mindennel, természeti jelenségekkel, folymatokkal, tájakkal ismerkedtünk meg a tanév során, és a játék arról fog szólni, hogy a különböző természeti jelenségeket, folyamatokat össze tudjuk kapcsolni a tájakkal, országokkal, így még színesebb képet kapva az adott térségekről.
A játék menete, játékszabályok:Az osztályban négy fős csoportokat alakítunk ki. Az osztály létszáma 24 fő, így 6 db csoport lesz. A padokat úgy toljuk össze, hogy 6 db sziget legyen belőlük. A csoportok tagjai párokba rendeződve leülnek egymással szemben. Kettő diáknál 10-10 db jelenségek, folyamatok kártya van, kettőnél pedig 10-10 db országok, térségek, kontinensek kártya. Ezek a kártyák csoportonként részben különbözőek, részben azonosak. Az egyik jelenségek, folyamatok kártyákat birtokló diák kiteszi az egyik kártyalapot az asztalra, a két országok, térségek, kontinensek kártyákat birtokló diák pedig egymással megbeszélve kiválasztja azt a kártyát, amelyik a leginkább kapcsolódik az asztalon szereplő jelenséghez vagy folyamathoz (pl. elcsúszó kőzetlemezek – Észak-Amerika nyugati partja, a távolodó kőzetlemezek hatására nő a területe – Izland, földrengés – Japán, monszunvidék – India). Ha ez megvan, az egyik országok, térségek, kontinensek kártyákat birtokló diák tesz ki egy kártyát az asztalra, és a két jelenségek, folyamatok kártyákat birtokló diák egymással megbeszélve kiválasztja azt a kártyát, amelyik a leginkább kapcsolódik az asztalon szereplő országhoz, térséghez vagy kontinenshez (pl. Szibéria – tajga, Amazonas-medence – trópusi esőerdő, Földközi-tenger – beltenger). Ha ez is megvan, akkor jön a másik jelenségek, folyamatok kártyákat birtokló diák, majd a másik országok, térségek, kontinensek kártyákat birtokló diák. A cél, hogy ilyen módon minél rövidebb idő alatt össze tudják jól párosítani a kártyákat.
A játék lezárása: A végén az a csoport nyer, amelyik a legrövidebb idő alatt tudta jól összepárosítani a kártyáit.
Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végét az eredményhirdetés követi, a győztes csoport tagjai kis ötöst kapnak, majd közösen megbeszéljük, hogy kinek mennyire volt könnyű az összepárosítás, illetve mik okoztak nehézséget és miért.
Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Későbbi ismétléskor mindegyik csoport kártyái közé egy-egy kakukktojás kártyát is beleteszek, amelyiknek nincs párja, és ezt is ki kell találnia a csoportoknak amellett, hogy a többi kártyát jól összepárosítják.
A játékvezető speciális feladatai: A játékvezető számára fontos az idő mérése, mert ezzel nem csak azt lehet eldönteni, hogy milyen sorrendben végeztek a csoportok, hanem azt is meg lehet nézni, hogy melyik csoport mennyivel gyorsabban párosította össze a kártyákat.
A játékot lejegyezte: Timár Péter Szabolcs
